Ha vízkereszt vizet ereszt, a tél soká nem ereszt - hagyományok és babonák

A mai napon, vízkeresztkor kezdődik meg a farsang, a vigasságok, falusi disznótorok ideje. Persze az igazi tradíció szerint ma kerül sor a karácsonyi asztal megbontására és a karácsonyfa leszedésére is. 

Időjósló nap:

Ha ezen a napon hideg idő volt, akkor korai tavaszban reménykedtek az emberek. Néhol úgy vélték, hogy napsütéses idő esetén még hosszú lesz a tél, vagy ha ezen a napon esik, férges lesz a máktermés. Ha ezen a napon nagyon hideg volt, rossz termésre számítottak, ha fújt a szél, szerencsés lesz az év.

A vízkereszt Jézus körülmetélése (január 1. Újesztendő és Kiskarácsony napja) után következő hatodik nap. Ezen a napon a pap tömjént és vizet szentel a kereszteléshez - innen a nap neve is. 

Magyar néphagyomány

A hatodikán szentelt vízből hazavisznek egy kicsit, mert ez a szentelt víz sok különleges bűbájosságra ír. Szükség esetén kis fiolában védelem a gonosz ellen. A felszentelt pap által megáldott vízről azt mondják, hogy egész évben nem romlik meg. A templomban megszentelt vízből abban a hitben visznek haza, hogy ha kortyolnak belőle, a ház valamennyi lakóját elkerüli a torokfájás.

Ilyen szentelt vízzel áldották meg a házakat, az ólakat, a vetőmagokat és az állatokat. Szentelt vizet hintettek a bölcsőre, a menyasszonyi koszorúra és a halott koporsójára is, sőt a kutakba is locsoltak belőle, hogy a vize tiszta maradjon, ne zavarosodjon meg.

Szentelt vízzel védekeztek a dögvész és a mérges férgek ellen. Ha a házszentelést felesketett pap végzi, ténykedéséért lélekpénz jár.

A pap ilyenkor a tömjén és a víz mellett a krétát is megáldja. Ezzel a szentelt krétával végigjárja a hívek házait, és a házak szemöldök gerendájára felírják a három királyok nevét jelölő betűjeleket: G+M+B.

A néphagyomány szerint a papot ilyenkor pár percre le kell ültetni, hogy áldott legyen a ház és jól tojjanak a tyúkok, csak ezután szabad útjára engedni. A gazdaasszonyok ilyenkor a kapuig, némely falvakban az utcáig kísérik a papot, mer az a babona járja, hogy olyan hosszú lesz a kender termés, amilyen hosszan a papot kísérte az asszony. 

Az eladó lányok ilyenkor klárisukat (nyakéküket) a küszöb mellé dugják, hogy a pap átlépje azt. Este aztán a párnája alá dugja, és megálmodja, hogy ki lesz a jövendőbelije. 

Ilyenkor sok helyen farsangot kezdő mulatságot tartanak, ahol a legényeknek nem leányokkal, hanem menyecskékkel kell táncra perdülniük, és minél hosszabban táncolniuk, hogy hosszú legyen a kender. 

A lakótelepek hagyománya (modern hagyományok)

A lakótelepeken ilyenkor ázott, tüskéjehullatott kiérdemesült karácsonyfákat hajigálnak ki az ablakon, üres szaloncukros papírokkal, vagy anélkül. Szomorú hagyomány ez, tegyünk hát azért, hogy megváltozzon.

Faluhelyen, vagy a régebbi bérházakban a cserépkályhákban elégnek a fák, finom, gyantás illatukkal utólag is megajándékozzák gazdájukat. 

Az egyik nagyváros lakótelepéről azonban érdekes hagyományról értesültünk. Egy kis lakótelepi közösség ilyenkor összegyűjti a karácsonyfákat és közösen raknak tüzet, együtt énekelnek, és megkezdik a farsangot.

Ezt a tradíciót javasoljuk más olyan közösségeknek is, akik szívesen szerveznek hasznos programokat maguknak.

Felhasznált források: harmonet.hu, erzsebetrosta.hu, network.hu/agnia/blog