Mi a gergelyjárás? Gergely napi szokások, hiedelmek!

A gergelyjárás az iskolás gyermekek toborzó és adománygyűjtő színjátéka volt.

A gergelyjáráson a szegény tanulók kéregettek, mendikáltak. A diákok életének  része volt, hogy kéregetéssel teremtsék meg tanulásuk anyagi alapjait. Idővel a tanulók tanítóik számára is gyűjtötték az adományt, melyet esetenként együtt fogyasztottak el az iskolában.

A XVII. századtól a tanulók iskolába hívogatása is a gergelyjárás része lett. Azért ekkor, mert a  reformáció következtében gombamód szaporodó protestáns iskolákba a tanulókat maguk a tanítók toborozták, mivel ekkor még híre-hamva sem volt a tankötelezettségnek. A Gergely nappal kezdődött és zárult a tanév.

Manapság az elsősök szoktak elmenni az óvodába, s "toborozzák" a nagycsoportosokat, ez igen kedves felélesztése a szokásnak. A szokás tehát tovább él.

A nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban, aki elődjét, I. (Nagy) Gergely pápát, az iskolák alapítóját, a gregorián éneklés megteremtőjét az iskolák patrónusává tette.

Régen Gergely napján vetélkedőket tartott a diákság, diákpüspököt is választottak Gergely emlékére, a gyermekek katonást játszottak, a várost, falut körüllovagolták. "Szent Gergely vitézei" verselve, énekelve új diáktársakat toboroztak az iskolákba.

Úgy tartják: Ha Gergely megrázza a szakállát, még áprilisban is hó lesz.

Rendszerint hideget hoz: Gergely uram nagy ravasz, hidegre vál’ a tavasz. Azt is mondták: Mátyás, Gergely két rossz ember, mert mindkét napon lehűl az idő.

Megfigyelték azt is, hogy "Gergely-napi szél, Szent Gyögy-napig él."

További érdekességek a gergelyjrástól a netfolk.blog oldalon.