Jézuskeresés, határjárás, zöldágjárás, kakaslövés, havajgatás - húsvétvasárnapi szokások

Jézuskeresés, határjárás: Nagyszombatról vasárnapra virradó éjszakán a Jézus-keresés, Isten-keresés, Szentsír-keresés elnevezésű népi ájtatosságot tartották. Nagyszombat éjszakáján végigjárták a falubeli és a határban lévő kereszteket. A legtávolabbi keresztnél valaki elrejtette Krisztus szobrát és ezt vitték vissza diadalmenetben a templomba.

A húsvéti határjárásnak - egyházi jelentése mellett - a tavaszi vetések mágikus védelme, a határjelek megújítása és a források megtisztítása volt a célja.

Húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, e napon ünnepli Krisztus feltámadását. Véget ér a nagyböjt, a hústól való tartózkodás, innen származik az ünnep magyar elnevezése is. Bár megünnepléséről már a 3. század óta vannak adataink, általánossá a 8. század óta vált.

Húsvétvasárnap is fontos szerepe volt a víznek. Bukovinában úgy tartották, aki hamarabb merít vizet, az lesz a szerencsés. Moldvában a napfelkelte előtt keresztútra vizet öntöttek jégeső ellen. Piros tojást tettek a mosdóvízbe, és arról mosakodtak, hogy az egész család egészséges legyen és persze szép.

Zöldágjárás:

A húsvétvasárnaphoz és más tavaszi vasárnapokhoz kapcsolódó zöldágjárás a tavaszt, a természet megújulását jelképező énekes játék. A lányok esetleg  a legényekkel a falu egyik végén kézfogással sorba álltak. A sor mindkét végén kaput tartottak zöld ággal a kezükben. A sor egyik vége átbújt a sor másik végén lévő kapu alatt, így mentek végig a falun. A dal első három sorát a két kaput tartó énekelte egymásnak felelgetve. A Bújj, bújj kezdetű részre megkezdődött a kapun való átbújás.

A lányok sárga nárciszokból és bukszusokból  olyan nagy méretű zöld ágat készítenek, amelyik az úttesten át ível.

Kakaslövés:

A kakas ütés vagy kakaslövés. Nemcsak ehhez a naphoz, hanem farsanghoz, lakodalomhoz aratáshoz is kötődött.

A 13-14 éves fiúgyermekek egy héttel a kakaslövés előtt végigjárják a falut, hogy három-négy kakast a közösen adott pénzből megvegyenek. Húsvét első napján délben gyülekeznek és dramatikus formában előadott, tréfás veszekedéssel búcsúztatják a kakast.

A dramatikus játék után a táblára rajzolt életnagyságú kakas ábrájára nyíllal lőnek. Aki a tábla közepére festett fekete pontot eltalálja, az a győztes. Este a kakaslövők ismét összegyűlnek annak az embernek a házához, ahol a szerepeket betanulták. Itt a háziasszony a megvásárolt kakasok, illetve tyúkok húsából és marhahúsból főzött levessel várja őket. Az asztalnál a győztest a főhelyre ültetik, ő kapja a kakas combját, máját, szívét

Havajgatás:

Klézsén tavasszal fűzfából fűzfasípot készítettek: 

"Tyilinkát csinának, husiét regveljén fúnak a tyilinkába legelőbbször, hoty tuggyák meg e hótak, s örvengyenek, hogy tavaszt értünk, s husiét reggelj it megértük, Jézus feltámadása napját" (PÁVAI 1. 1994:175).