13 évvel ezelőtt írta alá Magyarország a EU csatlakozási szerződést
- Írta: Bodnár Zsolt
- Közzétéve Érdekességek
2003. április 12-én Magyarországon népszavazást tartottak az EU-tagságról, amelyen a résztvevők 83,76 százaléka igent mondott az Európai Unióhoz való csatlakozásra. Az Országgyűlés ratifikálta a népszavazás eredményét, majd a 2003. április 16-i athéni csúcsértekezleten Medgyessy Péter miniszterelnök a kilenc másik csatlakozó ország vezetőjével együttaláírta a csatlakozási szerződést.
Magyarország 2004. május 1-jén lett az Európai Unió tagja, majd szerződéses kötelezettségének eleget téve – kilenc másik új tagállammal egyetemben – 2007. december 21-én csatlakozott a személyek valódi mozgásszabadságát biztosító schengeni térséghez (a repülőtéri határellenőrzés csak 2008. március 30-tól szűnt meg).
A teljes jogú tagság kiteljesedésének következő állomása az EU-ba 2004-ben felvett tagállamok munkavállalóival szemben a régi tagállamok többségében bevezetett átmeneti korlátozó intézkedések megszüntetése volt, utolsóként Ausztriában és Németországban, hét évvel az érintett országok – köztük Magyarország – csatlakozása után.
A belépéskor Magyarország vállalta a közös valuta, az euró bevezetését is, ennek feltételeit azonban egyelőre nem teljesíti; Orbán Viktor miniszterelnök szerint 2020 előtt nem is valószínű a csatlakozás az euróövezethez.
Az EU felzárkóztatási politikájának köszönhetően Magyarország a 2007. és 2013. közötti költségvetési időszakban 25,7 milliárd euró közösségi kohéziós forrást használhat fel.
Szlovénia és Csehország után az új tagállamok közül harmadikként 2011. január 1-től Magyarország látta el az EU Tanácsának soros féléves elnökségét. Ez a szerepkör méltán tekinthető az intézményes integráció betetőzésének. Magyarország olyan új tudásokra és tapasztalatokra tett szert az EU belső érdekharmonizációs és döntéshozatali mechanizmusairól, amelyeket addig „egyszerű” tagállamként nem sajátíthatott el. Ezek és az elnökség által elért, a partnerek által is elismerteredmények nagyban javíthatják Magyarország későbbi érdekérvényesítő képességét az uniós intézményrendszerben.
forras: kormany.hu