Magyar kutatók az énekesmadarak tengeren való átkelését vizsgálják Albánia és Olaszország között!

Magyar ornitológusok 18 éve kutatják az Adriai madárvonulási útvonalakat és a Balkáni nádasok szerepét a madárvonulásban. Fő kutatási témájuk a fülemülesitke.

Ez a 10 gramm körüli apró nádi énekesmadár az Európai Unióban, mint kiemelt természeti érték, Natura 2000-es jelölőfaj. Érzékenysége miatt hamar reagál az élőhelyi változásokra, ezáltal a fülemülesitkék állományának nyomon követése fontos természetvédelmi feladat. Ebben az évben a madarak tengeren való átkelését veszik górcső alá az olasz csizmánál.

A fülemülesitkék száma Kárpát-medencében az elmúlt évtizedekben csökkenést mutatott, ez hívta életre az Expedíciókat. A Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület eddig 39 expedíciót szervezett a Földközi és a Fekete tenger partvidékére, hogy a kutatások eredményeivel segítsék a természetvédelmi szervezetek munkáját.

Az idei évben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel közösen egy érdekes vizsgálatba kezdtek. A kutatásba Albán és Olasz szervezetek is bekapcsolódtak.

„A mostani expedíciót életre hívó esemény egy októberben, Albániában gyűrűzött fülemülesitke megkerülése volt. A madarat a tavaszi vonulás során olasz kollegák fogták vissza Észak-Olaszországban. A történés is azt a feltételezést erősíti, hogy az Otrantói-szorosnál madárvonulás szempontjából kulcsfontosságú nádas területek lehetnek. Ezt a felvetést szeretnénk vizsgálni.” – mondta el Németh Ákos, az expedíció vezetője.

A vonuló madarak számára rendkívül fontos Otrantói-szoros két oldalán elhelyezkedő vizes élőhelyeken egyszerre végeznek madárgyűrűzést. A kutatás célja, hogy megvizsgálják és dokumentálják a szoros madárvonulásban betöltött szerepét, ezáltal fontos adatokkal támasszák alá az ott fennmaradt vizes élőhelyek fontosságát.

„Az Orikumban évek óta folyó kutatás eredményeként tudjuk, hogy ezen a területen rengeteg sitke mozog. Nemrégiben egy publikációnkban arról is beszámoltunk, hogy az Olasz csizma kedvezőbb telelő terület, mint a Balkán. Az Otrantói-szoros, pedig a tengeri átkelésre legalkalmasabbnak tűnő útvonal, így a szoros két oldalán található nádasok szerepe meghatározó lehet, ezek szolgálhatnak a madarak számára pihenő- és tankolóhelyként.” – fejtette ki a szakember.

Az Albániai Orikumban 2019. október 5-én a Nemzetközi Madármegfigyelő napon kezdődött meg a munka, ahol már az első napok is számos eredményt hoztak. Többek között egy Magyarországon a Fertő-tavon gyűrűzött cserregő nádiposzátát ellenőriztek és egy Albániára nézve új madárfajt, egy törpesármányt is regisztráltak a területen!

Az olasz partoknál pár nap múlva kezdnek a kollégák. Az idei évben több mint 30 Magyar önkéntes vesz részt a kutatásban. Az expedíciók végeztével eredményeikről szakmai publikációkon túl a nagyközönség számára is beszámolnak majd.

„Várakozással tekintünk az előttünk álló időszak elébe. Az első napok eredményei nagyon biztatóak és csak reménykedni tudunk a hasonlóan kedvező folytatásban. A gyorsan fejlődő turizmus veszéllyel fenyegetheti a vonuló fajok számára nélkülözhetetlen tengerparti nádasokat. Ezek az adatok reményeink szerint a helyi természetvédelmi tevékenységekre is jótékonyan hathatnak majd ki.” – összegezte Németh Ákos.