Derelye - a magyar ember ereje

A derelye receptje hazánkban először 1786-ban tűnik fel egy szakácskönyvben. Azóta számos eltérő recept született róla. Valaki sima, gyúrt tésztából készíti, valaki pedig burgonyásan.

Talán pontosan a sokszínűsége miatt nem egyeznek az álláspontok abban, hogy a derelye vajon ugyanaz-e, mint barátfüle? De ha nem, melyik volt előbb?

Készülhet szilvalekvárosan vagy túróval töltve. Aranysárga prézlibe forgatva vagy “pucéran” egy kis pirított, darált dióval és tepertővel. Megszórhatjuk porcukorral, a lehetőségeknek csak az ember ízlése szab határt. Nekünk így is- úgy is nagyon ízlik!

Hozzávalók:

• 3 db közepes (M-es) tojás
• ½ kg finomliszt
• kevés víz

• ¼ kg szilvalekvár
• 10 dkg zsemlemorzsa
• 1 evőkanál kristálycukor
• 15 dkg füstölt szalonna

Elkészítés:

1. A tojásból, lisztből és kevés vízből tésztát gyúrunk, majd 1-2 órát zacskóban pihentetjük.
2. A tésztánkat olyan vékonyra nyújtjuk (kézzel vagy tésztanyújtó géppel), hogy szinte átlátszódjon rajta a nyújtódeszka mintázata.
3. A jó derelyét gyorsan készítik, hogy a tészta meg ne száradjon! Különben a töltés után a tésztánk nem fog jól összeragadni és kifolyik a töltelék. Ha géppel dolgozunk, a tésztát több darabra vághatjuk. Mindig annyi tésztával dolgozzunk, amennyit gyorsan el tudunk készíteni, a többit addig hagyjuk a zacskóban.
4. Több módszer is ismeretes a megtöltésnél. A tésztát elvágjuk hosszú szalagokra, majd az egyik felébe mogyorónyi méretű szilvalekvárt teszünk kb. 4-5 centire egymástól. Az üresen hagyott részt ráhajtjuk a lekvározott részre és a “dombocskák” közötti részeket ujjal összenyomogatjuk. Derelyemetszővel egyforma nagyságú négyzetekre vágjuk fel.
   Az általunk használt és kedvelt forma a háromszög alakú derelye. Ehhez a kinyújtott tésztánkat derelyemetszővel szabályos négyzetekre vágjuk (a szép arányok megtartásához egy nyújtófa mentén vezessük a metszőnket!) A kis lapok közepére annyi szilvalekvárt töltsünk, hogy átlósan kettéhajtva a széleket még szépen össze tudjuk nyomkodni. Ha sok derelyét készítünk egyszerre, a kis négyzeteinket rakjuk egymásra, így kevésbé szárad ki a tésztánk!
5. A maradék tésztából készíthetünk ujjnyi vastagságú metélt tésztát a derelyemetszővel, így a fele lekváros, a fele üres lesz.
6. Sós, lobogó vízben kifőzzük a kis “batyuinkat”, egy kicsivel tovább mint más tésztát szoktunk. Ez attól is függ mennyire vékonyra nyújtottuk ki a tésztánkat.
7. Amíg fő a tésztánk a kockára vágott szalonnát zsírjára sütjük. A zsemlemorzsát és egy evőkanál cukrot összekeverve, kevés zsiradékon aranysárgára pirítjuk! Alacsony lángon, folyamatosan kevergessük nehogy leégjen!
8. A kifőtt, leszűrt derelyéket még forrón, óvatosan meghempergetjük a prézliben. Megszórjuk a tepertőnkkel és forrón tálaljuk!

Verziók

• prézlis: kevés zsiradékban megpirítjuk a zsemlemorzsát és ebbe forgatjuk a derelyét.
• natúr: a kockára vágott szalonnát zsírjára sütjük. A tepertő zsírját összekeverjük a kifőtt derelyénkkel.
• cukrozott diós: a darált diót egy kevés cukorral összekeverve, megpirítva vagy pirítás nélkül szórjuk a natúr vagy prézlis derelyénkre.
• túrós: a töltelék alapja a tehéntúró, amihez tojássárgáját, reszelt citromhéjat, kristálycukrot vagy vaníliacukrot is keverhetünk. A főzés végén pirított zsemlemorzsába forgatjuk. Tálalhatunk mellé cukrozott tejfölt öntetnek.

forrás: egycsipetbereg.wordpress.com