Az utolsó pillanatban jött az eső az őszi vetésre

Október nagy részében térségünk fölé a nyugat-európai frontrendszerek előoldalán folyamatosan az átlagosnál jóval enyhébb levegő érkezett, a tartósan fennálló magas nyomás hatására pedig száraz maradt az idő, sok napsütéssel.

A hónap utolsó napjaiban a késői „indián nyarat” biztosító anticiklon gyengülve kelet felé mozdult, mögötte sarkvidéki – s még mindig száraz – légtömeg hatására erősen visszaesett a hőmérséklet. A 20°C körüli maximumoknak az elmúlt hét első napjával vége szakadt, a legtöbb helyen már csupán 10 fok tájára emelkedett a hőmérők higanyszála a legenyhébb órákban. A hideg levegő nyugalomba jutását követően ismét megjelentek a kiterjedt éjszakai fagyok, épp a hosszú hétvége idején mérhettünk egy-két hajnalon erősebb, mínusz 3 – mínusz 7 fokos fagyot.

Az elmúlt hét nap középhőmérséklete a hideghullám hatására már a sokéves átlag alatt alakult, de csupán néhány tized fokkal. Az időszak legvégére a délire forduló áramlással melegebb levegő érkezett, a fagyok megszűntek és az alapvetően felhős, borongós égbolt ellenére is jelentősen megenyhült az idő.

Ismét a nyugati ciklonrendszer elő- azaz meleg oldalára került a térség, ezúttal azonban alacsony légnyomás hatása alatt, mely a korábbinál jóval több nedvességet, területi átlagban is jelentős csapadékot ígért. Az előrejelzéseknek megfelelően, de az őszi vetések számára szinte a huszonnegyedik órában érkező csapadék átlagos mennyisége a megyében 15-25 mm között alakult. Eloszlása most a keleti vidékeket kárpótolta leginkább, arrafelé hullott a nagyobb mennyiség, de a kevésbé záporos jelleg miatt ezúttal jóval csekélyebb területi változékonyság mellett.

A betakarítási munkák – ahol ezekkel megkéstek – a sáros, felázott talajállapot miatt a kötöttebb talajokon átmenetileg nem voltak folytathatók. Az őszi alapművelés, magágykészítés, vetés feladatai ugyancsak szüneteltek, mégis, a művelt réteg nedvesedése pozitívan hat majd a talajművelés minőségére. Ennél is kedvezőbb hír, hogy a felső 20-30 cm-es réteg nedvességtartalma a legtöbb tájon a szabadföldi vízkapacitás 70%-a fölé emelkedett.

A megszokott értékek közelébe visszaesett hőmérséklet mellett ez optimális viszonyokat teremt az őszi gabonák és a repce csírázásához, fejlődéséhez és a télre felkészüléséhez.

Debreceni Egyetem, AKIT DTTI
Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ

forrás: szon.hu