Búcsú Vincze Sándor kollégától

Mély megrendüléssel hallottam a hírt: Elhunyt VINCZE SÁNDOR  Kollégánk, Barátunk! Félévszázada fonódott össze szakmai sorsunk.

Én Mátyuson kezdtem tanítani, Ők  Feleségével, drága Irénkével Tiszakerecsenyben. Nagy pedagógus generáció kiemelkedő tagja volt.

Az 1960-as években egy falusi tanítónak, tanárnak még mások voltak a teendői. A könyvtárosi munkától a közművelődés szervezéséig minden az Ő feladata volt.Vetélkedőket rendezett, szavaló versenyekre készítette fel a tanulókat. Szaktárgyi versenyekre a legjobbakat. Sportversenyeken jeleskedtek Tiszakerecseny tanulói.Számos kirándulást szervezett az ország különböző pontjaira. Táboroztatott nagyon sokszor a Tisza-parton.

Szerette az iskoláját, a benne tanulókat,munkatársait, Kollégáit. Tisztelte a tiszakerecsenyi embereket, imádott beszélgetni velük. Emléket állított Tiszakerecseny régi és mostani lakóinak.

Megírta: A GÁTON TÚL ÉS INNEN  című könyvét, amely tisztelgése volt TISZAKERECSENY múltja és jelene előtt.

Nemzedékeket tanított a jóra, a szépre, a becsületre, a tisztességre Tiszakerecsenyben. Őt és családját is nagyon szerették a településen.

Nyugdíjba menetelük után nehéz döntés volt az elköltözésük. Itt élték le az életüket, itt születtek gyermekeik, itt gyakorolhatták hivatásukat.

Sajnos, nagyon sok Kollégánk eltávozott már közülünk!

Drága Kollégám! Drága Barátom! Találkozol ott Barátainkkal, Kollégáinkkal. Biztosan megvitatjátok az oktatás helyzetét, és emlékeztek egy boldog, pedagógus korszakra. A jó Isten adjon örökös nyugalmat számodra! Legyen számodra könnyű a föld.

Péter Lászlóné, Tiszaadony