A vadászat ünnepe Vásárosnaményban – ahol a természet, a közösség és a hit találkozik

A Bereg szívében szóltak a kürtök - Kürtök hangja, fúvószenekar és férfikórus köszöntötte a megyei vadásznap résztvevőit Vásárosnaményban, ahol a Felső-Tisza-vidéki Vadgazdák Szövetsége idén is megrendezte hagyományos trófeamustráját és vizsla-versenyeit. A város főterén a természet és az ember kapcsolatát ünneplő esemény egyszerre volt szakmai fórum, közösségi találkozó és lelki feltöltődés.

Az ünnepi megnyitón Erdélyi Tamás görögkatolikus és Kámán Dávid református lelkipásztor tartott ökumenikus istentiszteletet. A férfikórus és a rendőrségi fúvószenekar a 42. zsoltár feldolgozását adta elő, megidézve a természet csendjét és a vadászélet lelki oldalát.

„Nekünk vadászoknak jutott a legszebb templom: az erdő, ahol a szarvas bőgése az orgona hangja” – hangzott el a megnyitón, amely meghitt, ünnepi hangulatot teremtett.

„Vásárosnamény a Bereg szíve” – közösség és összefogás a természetért

Filep Sándor, Vásárosnamény polgármestere kiemelte, hogy a vadásztársadalom ereje az összefogásban rejlik.

„A vadászok olyan emberek, akik, amikor kell – és ma nagyon kell – figyelnek egymásra. Értékteremtés, vadvédelem, állatvédelem, barátság – ezek tartják össze ezt a közösséget.”

A polgármester arról is beszélt, hogy a város méltó helyszíne a megyei trófeamustrának, hiszen „a Bereg szíve nemcsak földrajzi, hanem lelki értelemben is Vásárosnamény”.
Külön köszönetet mondott azoknak a „kovász embereknek”, akik nélkül – ahogy fogalmazott – „nem lehetne ez az ünnep évről évre ilyen gazdag és emberi”.

A természet tudói – a főispán szemével

Román István főispán beszédében történelmi távlatba helyezte a vadászat kultúráját, és statisztikai adatokkal is alátámasztotta a vármegye vadgazdálkodásának fejlődését.

„A dámállomány darabszámban az ötödik legnagyobb az országban, de az érmes bikák arányát tekintve már a harmadik helyen állunk. A gímállomány ugyan nem a legnagyobb, de minőségben így is az ötödik helyet tartjuk.”

A főispán külön hangsúlyozta: az elmúlt évtizedben a megye vadászai országos elismerést vívtak ki maguknak, a Vásárosnaményban rendezett trófeamustrák pedig „valóságos szakmai iránytűvé váltak”.

„Aki bejárja Ungot és Berket, az a tájat és az élővilágot ismeri igazán. A vadászok pedig ezt a tudást generációról generációra örökítik.”

„A vadászat hitvallás” – elnöki visszatekintés és új fejezet

Szurokcsák András, a Felső-Tisza-vidéki Vadgazdák Szövetségének elnöke visszatekintett az elmúlt öt évre.

„A vadászat nemcsak mesterség, nemcsak szenvedély – hanem egy életforma. Egy hitvallás, amit a vadgazdálkodók nap mint nap gyakorolnak.”

A számok is alátámasztották a szavait: míg öt éve Aranyosapátiban mindössze öt alatti gímbikát ejtettek el, idén már tizennégyet – ebből tizenkettő érmes lett. A megyei trófeabírálatok száma évente 50–100 darabbal növekszik.

A szövetség ezen az ünnepi napon új elnökséget is választott:
Elnök: Erdélyi Sándor
Titkár: Galambos Róbert
Gazdaságvezető: Borbát Bálint
Vadászmester: Meggyesi Ferenc
Rendezvényfelelős: Bodnár Zsolt

„Büszkén adjuk tovább, amit kaptunk, és bízunk benne, hogy méltó módon viszik tovább a stafétát” – zárta gondolatait Szurokcsák András.

Rekordok és jövő – a trófeák mögötti szakma

A trófeamustrát Bors Richárd, a Nimród Vadászújság főszerkesztő-helyettese nyitotta meg, aki országos kitekintésben is értékelte az idei évet.

„A 2025-ös év különleges: négy gímbika haladta meg a 260 CIC pontos határt – ilyenre több mint 30 éve nem volt példa. Ez a magyar vadgazdálkodás szakmai felkészültségének és elhivatottságának bizonyítéka.”

A szakember hozzátette: a gímbikák agancsának tömege átlagosan 300–500 grammal nőtt a tavalyihoz képest, ami „jelzi a gondos vadgazdálkodás eredményét”.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet a kihívásokra is: az aszályos hónapok miatt a vízvisszatartás és az élőhely-fejlesztés kulcskérdéssé vált.

„A mesterséges intelligencia térnyerése a vadászati tudományban új lehetőségeket teremt – a kutatásban és az oktatásban egyaránt. A jövő nem az elzárkózásban, hanem a nyitottságban rejlik.”

Díjak, elismerések, emberi pillanatok

A nap csúcspontjaként átadták a vármegye vadászati elismeréseit.
Összesen négy Nimród vadászérem, egy-egy Magyar Vadászati Érdemrend és Gróf Nádasdy Ferenc-emlékplakett, valamint két vadászati emléktár talált gazdára.
A díjakat többek között Kors Richárd, Román István, Szurokcsák András, Kiss B. Zoltán és Baracsi Endre adták át.

Baracsi Endre, a vármegyei értéktár elnöke a vadászat kulturális jelentőségét hangsúlyozta:

„Vásárosnamény már nemcsak a Bereg szíve, hanem a vadászat egyik ikonikus helyszíne. Ez az érték közösségben született, és közösségben marad fenn.”

Zárásként egy idézetet hozott Tisza Nagy Menyhérttől:„Emlékszel-e majd az esti sétákra a falun túl, hol az élet éjszakán a csillagokig kúsznak az illatok… Hidd el, nagyon jó embernek lenni.”

A vadászat öröksége – üzenet a jövőnek

A vadásznap végén a kürtök hangja újra felcsendült, miközben a közönség a trófeákat és a vadételeket csodálta. A szervezők szerint az esemény célja nemcsak a múlt megőrzése, hanem a jövő formálása is: hogy a gyerekek, akik most először vettek részt ezen a napon, megértsék – a természet védelme közös ügy.

„Üdv a vadásznak, tisztelet a vadnak” – ezzel a gondolattal zárult a Vásárosnaményi Vadásznap, amely idén is bebizonyította: a vadászat több mint szenvedély, életforma, kultúra és közösség.