Újabb aranybányát nyithatnak Kárpátalján - a környezetvédők máris kongatják a vészharangot.

A nagymuzsalyi aranybánya bezárása után egy újabb kezdheti el működését Kárpátalján, ami miatt a környezetvédők máris kongatják a vészharangot.

Úgy tudni, hogy az ilyen engedélyek kiadásáért felelős állami hatóság már jóvá is hagyta, hogy az amerikai kézben lévő, de ciprusi bejegyzésű Avellana Gold nevű cég foglalkozzon az aranybányászattal Kárpátalján. Az említett társaság ukrajnai képviselője az a Mikola Hozsik, aki korábban a muzsalyi vállalatnak volt a főmérnöke.

A kialakult helyzet miatt a megyei környezetvédelmi felügyelőség megkongatta a vészharangot. Emlékeztetnek arra, hogy a

Zakarpatpolimetali ténykedésének eredményeként Muzsaly térségében a mai napig nehézfémek szivárognak az ivóvízbe.

Szerintük ez az új cég is a ciános kitermelést részesíti majd előnyben, mert ez a legolcsóbb és a legjövedelmezőbb kitermelési forma, de egyben a legveszélyesebb is.

forrás:  karpathir.com 

A megnyitandó aranybánya a Tisza vízgyűjtő területén helyezkedik majd el, ugyanúgy mint a nagymuzsalyi, vagy akár a nagybányai. 16 évvel ezelőtt szeretett folyónk a felelőtlen aranybányászat miatt környezeti katasztófát szenvedett el, mely kihatással volt a Szatmár-beregi emberekre az élet szinte minden területén. Egy kis történelmi visszatekintés:

2000. január 30-án a nagybányai Aurul bányavállalat létesítményéből 100 ezer m³ cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, majd ezen keresztül a Szamosba és a Tiszába.

A halálosan mérgező hatású anyag koncentrációja 180-szorosan haladta meg a megengedett határértéket, így hatalmas pusztítást végzett az élővilágban. A legsúlyosabb károk a Tisza élővilágában keletkeztek, ahol a 40 km hosszan elnyúló ciánfolt két hét alatt vonult le. A csernobili atomkatasztrófa óta történt legnagyobb környezeti katasztrófának is nevezték.