Tarcsa Csaba dandártábornok: A bűnügyi elemző-értékelő munka kiemelten fontos
- Írta: Bodnár Zsolt
- Közzétéve Kék hírek
Főkapitányi főtanácsadóvá és a betöréses lopások felderítésének országos koordinátorává nevezték ki Tavaly április 1-jén Tarcsa Csaba dandártábornokot. Azóta közel 20 több megyét érintő sorozatot, több száz betörés elkövetőit sikerült felderíteni.
– Kinevezésekor milyen feladatot kapott?
– A rendőrség kiemelt feladataként kezeli a lakásbetörések visszaszorítását. Az ORFK vezetése felkért, hogy az országos kiterjedésű ügyekben fogjam össze és tegyem eredményesebbé az érintett egységek munkáját. Mivel a bűnözők sem ismernek megyehatárokat, ezért a rendőrségnek sem szabad megyei szinten gondolkodnia, a siker érdekében egyetlen bűnüldöző szervezetként kell működnie.
Manapság az autópályákon néhány óra alatt az ország egyik feléből a másikba érhetünk. És vannak is, akik ezt kihasználva lakóhelyüktől távol követnek el bűncselekményeket. Ott, ahol a nyomozó hatóság előtt nem ismertek. Egy betörést néhány perc alatt végrehajtanak, mivel az elkövetők ismerik azokat a tipikus rejtekhelyeket, ahol az emberek az értékeiket tartják. Az ilyen utazó bűnözők nem bajlódnak a nagyobb méretű műszaki cikkekkel, inkább kisebb, könnyen értékesíthető tárgyakat, például ékszereket keresnek, valamint pénzt.
– Hogyan ismerhető fel egy országos sorozat?
– A bűnügyi elemző-értékelő munka segítségével. Van, hogy a módszer azonos, például mindig zárfésűt vagy éppen lángvágót használ az elkövető a bejutáshoz vagy az érték megszerzéséhez. Máskor a sértetti kör vagy a helyszín azonos: volt, aki csak postahivatalokba és önkormányzatokba tört be. Gyakran az elkövető személyleírása segít összekapcsolni az ügyeket. Mivel mi országosan figyeljük az eseteket, ezért könnyebb észrevenni a hasonlóságot és azt, hogy a tettesek felderítésének kulcsa gyakran az ország másik szegletében van. Országos koordinátorként úgy látom, a kommunikációra, a bűnügyi elemző-értékelő munka előtérbe helyezésére és az információáramlásra kellene helyezni a hangsúlyt.
– Min kell még változtatni a nagyobb siker érdekében?
– Már az egyes bűncselekmények észlelése utáni legelső lépések kihathatnak az egész sorozat felderítésére, ezért akár a vonatkozó rendészeti képzések tantervét is érdemes lenne átdolgozni, frissíteni, hozzáigazítani a mai kor elvárásaihoz. Az informatika fejlődése is öles léptekkel halad, amit a bűnözők kihasználnak, ezért nekünk is fel kell használnunk az új technikai lehetőségeket. Az eredmény érdekében három részre kell osztani a munkát.
A bűnügyi technikai szolgálat szakemberei a precíz nyomrögzítésen túl vessenek be minden technikai fejlesztést és eszközt, amely a rendelkezésükre áll! Ezeket és a nyomozóktól érkező információkat értékelje ki a bűnügyi elemző-értékelő szolgálat, majd vonja le a megfelelő következtetéseket, a szakirányítók pedig vigyék végig az ügyeket, és segítsék az eljáró egységet! Emellett nagyobb hangsúlyt fogunk helyezni a tárgykörözések sikerességére és az orgazdahálózatok felderítésére, hiszen az a célunk, hogy minél több ellopott tárgy visszakerüljön a tulajdonosához.
– Ki dönti el, melyik rendőri egység folytassa le az eljárást?
– A büntetőeljárás jogi rendelkezései a mérvadóak. Fontosnak tartom, hogy az eredményes eljárásokat számszerűsítő bűnügyi statisztikai adatokban megjelenhessenek közreműködőként a nyomozásban részt vevő egységek. Valahogy úgy, mint a labdarúgásban a gólpasszt adók. A Robotzsaru integrált ügyviteli rendszer fejlesztőivel azon dolgozunk, hogy ez megvalósulhasson. Az ügykarbantartás is rendkívül fontos, hiszen egy új bizonyíték az egész nyomozásra kihatással lehet.
– Milyen eredményeket értek el a közel egy év alatt?
– Az előző évi adatokhoz képest 2015-ben közel 20 százalékkal csökkent a lakásbetörések száma. Míg 2014-ben 24 477 esetet regisztráltak az országban, addig tavaly 20 285-öt. A nyomozáseredményességi mutató pedig ezzel fordított arányban, 19,3-ről 24,1 százalékra nőtt. Jelenleg tizenhét – zömmel betörési – ügy van országos koordináció alatt, tizenötöt pedig már sikeresen felderítettünk. Emlékezetes az egykori artista, a debreceni V. Károly (47) ügye, aki az elmúlt években a gyanú szerint országszerte több száz betörést követett el 2015. június 13-ai elfogásáig.
Rács mögé került tavaly november 9-én a budapesti K. János Zsolt (38) is, aki a nyomozás adatai szerint 155 lakásba hatolt be. Hazai és szlovák hatóságok is keresték a 2015. augusztus 3-án Kaposfőn elfogott budapesti B. Ferencet (46), Á. Sándort (48) és az aranyosapáti L. Sándort (46), akik az eddigi adatok szerint 23 esetben törtek be postára vagy önkormányzati épületbe. A kollégák egyre gyakrabban keresnek meg, ha sorozatelkövetésre gyanakszanak. Örülök ennek, hiszen egy a célunk: elfogni a bűnözőket.
Zsaru magazin / FERENTZI TÜNDE ,FOTÓ: SEBESTYÉN JENŐ, TEK
