A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara álláspontja szerint az őstermelői és családi gazdasági rendszer elavult, felesleges adminisztratív terheket okoz a termelőknek, ezért 2018-ban kiadtak egy összefoglaló anyagot a mezőgazdasági ágazatot terhelő problémákról és a lehetséges megoldási lehetőségekről, melynek egyik kiemelt területe a mezőgazdasági adózás kérdése.
A NAK ebben javaslatot tett az őstermelői rendszer felülvizsgálatára, azon keretek megteremtésére, amikben a mezőgazdasági tevékenységet családon belül, jogi személy formában is végezni lehet majd, valamint a kis és közepes méretű gazdaságokat támogató adórendszer bevezetésére.
A kamara a javaslatot közel két éven át finomította közösen az Agrárminisztériummal, a Pénzügyminisztériummal és az Igazságügyi Minisztériummal, és most jutott el a törvényalkotási folyamat fontos mérföldkövéhez. Számos egyeztetést és jelentős előkészítő munkát követően már közigazgatási egyeztetés alatt van a mezőgazdasági őstermelőről, az őstermelők családi gazdaságáról és a családi mezőgazdasági társaságról szóló törvénytervezet.
A tervezet célja, hogy a 21. századi elvárásoknak megfelelő működési környezetet teremtsen, elősegítve az agrár- és élelmiszeripari gazdaságok fejlődését és fejlesztését, csökkentve az adminisztrációs terheiket, miközben kedvező adózási környezetet teremt.
Az őstermelőkre vonatkozó szabályok tervezett változása
– Kibővül az őstermelők tevékenységi köre, összhangban a földforgalmi törvényben meghatározott mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységek körével (pl. mezőgazdasági bérmunka, falusi és agroturizmus tevékenységekkel).
– Az őstermelő bevételében a kiegészítő tevékenységből származó bevétel is megjelenhet a teljes őstermelői bevétel legfeljebb 25 százalékáig.
– Évi 600 ezer forintról az éves minimálbér felére nő (966 ezer forint) azon értékhatár, amelyet el nem érő éves bevétel esetén a mezőgazdasági őstermelőnek nem kell jövedelmet megállapítania, azaz nem keletkezik személyi jövedelemadó-kötelezettsége.
– Az őstermelők kétféle adózás közül választhatnak: a tételes költségelszámolás és az átalányadózás. A tételes költségelszámolás módja nem változna. Az átalányadózással kapcsolatosan azonban számos újdonság várható.
Az átalányadózás szabályai
A jövőben az átalányadózást 10%-os jövedelem és 90%-os költséghányaddal lehet alkalmazni.
A mezőgazdasági kistermelő bevételi értékhatára évi 8 millió forintról az éves minimálbér ötszörösére, megközelítőleg 10 millió forintra emelkedik 2020-as minimálbér értéken számolva. Az átalányadózást az éves minimálbér tízszeresét, azaz megközelítőleg a 21 millió forintot el nem érő bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelők választhatják. A minimálbér alapul vétele amiatt is előny, mert így annak éves növekedésével folyamatosan emelkedik a kedvezményes adózási értékhatár.
Az éves minimálbér ötszörösének, 2020-as minimálbérértéken megközelítőleg 10 millió forintnak megfelelő éves, támogatás nélküli bevételig az őstermelők adómentesek maradhatnak, az ebbe a kategóriába tartozó őstermelők nem fizetnének személyi jövedelem adót és szociális hozzájárulási adót.
Azon őstermelők, akik a minimálbér ötszörösét meghaladó, de annak tízszeresét, azaz 2020-as értéken kb. 21 millió forintot meg nem haladó éves támogatás nélküli bevételt érnek el szintén kedvezményes szabályok szerint adóznak. Nekik a 10 millió forintot meghaladó bevétel 10%-a után kell személyi jövedelemadót fizetni.
Az őstermelői tevékenységgel összefüggésben folyósított támogatások nem minősülnek bevételnek, így azok adómentessé válnak. Eszerint azokat sem a bevételi értékhatár, sem a jövedelem számítása során nem kell figyelembe venni.
Őstermelők családi gazdasága
A magánszemélyek számára jelenleg két működési forma is rendelkezésre áll a mezőgazdasági tevékenység közös folytatására. Az egyik
– a közös őstermelői tevékenység,
– a másik pedig a családi gazdaság.
Tekintettel a két működési forma közötti átfedésre, a javaslat értelmében a közösen tevékenykedő hozzátartozók számára a jövőben ezek egyesített formája, az őstermelők családi gazdasága állna rendelkezésre, ami által egyszerűbb és átláthatóbb működési struktúra alakítható ki.
Ezen működési forma a közös őstermelői tevékenység és a jelenlegi családi gazdaság működési formák összevonásával jöhet létre. Új "őstermelők családi gazdasága" alapítása során csak 16 éven felüli őstermelők lehetnek tagok (de a jelenlegi családi gazdaságok 16 éven aluli tagjai bekerülhetnek), illetve a tagok ugyanazon tevékenységre nem lehet egyéni vállalkozó és családi mezőgazdasági társaság tagja.
Az adózása a jelenlegi családi gazdasághoz hasonlóan történne, az őstermelőknek nyújtott adózást többszörözi, azzal, hogy a kedvezményes adózás felső értékhatára nem haladhatná meg a 4 főre számított átalányadózás értékhatárát, ami kb. 83,5 millió forint.
Családi mezőgazdasági társaság
Egy új minősítő kategória jön létre a társasági formában működő gazdaságok számára. A minősítést azon gazdasági társaság vagy szövetkezet kaphatja meg,
– amelynek tagjai egymásnak hozzátartozói, valamint
– kizárólag mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytat.
A minősítést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara végzi. A javaslat szerint aki a földforgalmi törvény szerinti mezőgazdasági, erdőgazdasági, illetve kiegészítő tevékenységet folytató gazdasági társaságnak tagja, nem folytathat párhuzamosan őstermelői tevékenységet is.
A tervezet alapján nem lenne adóköteles az az összeg, amely nem haladja meg
– a társaság által a tulajdonosnak a termőföld bérletéért fizetett összeget;
– a normatív támogatásként kapott, tagnak átengedett összeget;
– azt az összeget, amit a családi mezőgazdasági társaság azért fizet ki, hogy a magánszemély földtulajdonos azt a földvásárlással kapcsolatos jelzáloghitel-törlesztésre fordítsa;
– azt az összeget, amelyet a társaság ad az egyik tagjának olyan termőföld vásárlására, amit a társaság legalább 15 évig használ.
Az ilyen módon mentesített jövedelem ugyanazon gazdaság esetén adóévenként nem haladhatja meg az 50 millió forintot. A mentesített jövedelem viszont a jövőben nem csak a családi mezőgazdasági társaság, hanem minden vállalkozás számára elérhető lesz.
Kizárólag e gazdasági formának nyújtott előny, hogy a tagjai számára a termőföld-adásvételeknél és -haszonbérleteknél kedvező elővásárlási, illetve elő-haszonbérleti lehetőség biztosított.
Ősszel kerül az Országgyűlés elé a törvényjavaslat
A NAK kezdeményezte törvényjavaslatot még az ősz folyamán vitathatja meg az Országgyűlés, és elfogadását követően a tervek szerint 2021. január 1-jén lép hatályba. Az ősz folyamán további részletes tájékoztatás várható.
