Törvénnyel tiltanák az internetes agressziót - bűncselekményi tényállás lenne

Parlamenti krónika - Az internetes agresszió visszaszorításáról szóló törvényjavaslatról Vejkey Imre, az előterjesztő igazságügyi bizottság KDNP-s elnöke azt mondta, a javaslat a jog eszközeivel kíván fellépni az uszító, gyűlölködő kifejezések terjedésével, demoralizáló hatásukkal szemben az interneten.

Véleménye szerint a modern digitális kultúra arctalansága miatt az interneten megszaporodtak az olyan megnyilvánulások, amelyek sértik az érintettek emberi méltóságát.

Ismertetése szerint a sajtószabadságról, valamint a médiaszolgáltatásokról szóló törvény módosításával a sajtótermékek kiadói kötelesek lesznek moderálási szabályzatot és hatékony eljárásrendet kidolgozni annak érdekében, hogy a jogellenes és káros tartalmú hozzászólások kiszűrhetők legyenek, ha honlapjukon vagy saját közösségi oldalukon biztosítják a hozzászólás, vélemény, komment lehetőségét.

Vejkey Imre kifejtette, a jövőben a Médiatanács ajánlást ad ki a szabályzatra, a szabályzatok megfelelőségét pedig a nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hivatala ellenőrizné.

A büntető törvénykönyv (Btk.) módosítása a köznyugalom elleni bűncselekmények közé iktatja be az internetes agresszió új tényállását - mondta.

Ismertetése szerint aki nagy nyilvánosság előtt elektronikus hírközlő hálózat útján olyan kifejezést, ábrázolást vagy kép- és hangfelvételt használ vagy tesz közzé, amely beazonosítható személlyel vagy személyekkel szembeni erőszakos halált okozó, vagy különös kegyetlenséggel elkövetett büntetendő cselekményre irányuló szándékot vagy kívánságot fejez ki, vétséget követ el.

Rámutatott, a tényállás megvalósulásához a közlésnek mindig meghatározott, beazonosítható ember vagy emberek közössége ellen kell irányulnia, és kizárólag nagy nyilvánosság előtt, elektronikus hírközlő hálózaton keresztül követhető el. A bűncselekmény elkövethető szóbeli vagy írásbeli nyelvi szöveges kommunikáció, vagy bármilyen ábrázolás, GIF-ek útján is - részletezte.

Vejkey Imre azt mondta bűncselekmény megvalósulhat úgy is, ha az elkövető egy másik forrásból származó tartalmat megoszt, továbbküld, azt közzétesz; önmagában a lájkolás nem tekinthető büntetendőnek.

Hozzátette, a tényállás megállapításához nem szükséges az érintettek nevének közlése, egyértelmű utalással, körbeírással, közismert megnevezés alkalmazásával is megvalósítható lenne a bűncselekmény.

Az új tényállással a jogalkotó egyértelműen állást foglal amellett, hogy a gyűlölködő, más személy erőszakos halálát kívánó közlések nem tartoznak a véleménynyilvánítás során megengedhető közlésformák közé - hangsúlyozta.

Példaként említette, hogy nem ezt a bűncselekményt valósítja meg a tüntetésen, nyilvános fórumon történő kommunikáció, ezekről az esetekről a jelenlegi tényállások, az uszítás, a köznyugalom megzavarása rendelkezik. Hozzátette, nem követhető el a bűncselekmény a privát zárt körben, például kis létszámú zárt Facebook-, Viber-, Messenger-csoportban.

Önmagában a másnak történő rosszakarás továbbra sem valósít meg bűncselekményt - fogalmazott.

Az elkövetési formák közé sorolta a különös kegyetlenséggel megvalósuló személy elleni erőszakos cselekmények - kínzás, sanyargatás, a kegyetlenkedés - közlését.

Elmondta azt is, nem büntethető, ha valaki ezt a magatartást ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból, vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el, feltéve akkor, ha a cselekmény félelemkeltésre nem alkalmas.