Bejelentkezés
Frissítve: 2024 Nov 25, 13:39

Ma 119 éve, 1901. január 19-én alakult meg a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ)

Ma 119 éve, 1901. január 19-én alakult meg a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ).

focivalogatott

A magyar válogatott a stockholmi olimpián – első jelentősebb nemzetközi sikerünk kiharcolói (Fotó: tempofradi.hu)

Ma 115 éve Budapesten, az Akadémia utca 1. szám alatti István Főherceg Szálló különtermében tizenhárom klub (a BAK, a BEAC, a BSC, a BTC, a Budai Ganzgyár, a Ganz Vagongyár, a "33" FC, a MAC, az MFC, a MUE, a Műegyetemi FC, a Postás és az FTC) és a Versenypálya Bizottság részvételével megalakult a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ).
 
A labdarúgó-szövetség megalakítását az FTC kezdeményezte 1900. december 22-én, mert a magyar foci hőskorában heves viták pattantak ki amiatt, hogy a játékosok kedvükre váltogatták csapataikat, illetve többen szabadon és sajátságosan értelmezték a szabályokat.

Az MLSZ első elnöke Jász Géza lett. Az 1901. február 4-én tartott első MLSZ-tanácsülésén kiírták az első labdarúgó-bajnokságot, elfogadták annak szabályzatát. Addig elért eredményeik alapján az első osztályba öt, a másodosztályba pedig nyolc csapat került.

Az első bajnokság öt fővárosi csapat részvételével zajlott, az első bajnoki a BTC és a BSC összecsapása volt, előbbi együttes 4:0-ra diadalmaskodott, majd később a sorozatot is megnyerte, méghozzá hibátlan mérleggel.

1902. október 12-én egy Ausztria elleni 5:0-s vereséggel indult a magyar válogatott hivatalos története, azonban a következő négy meccset sikerrel vette a gárda.

Elso magyar focicsapat

Budapesti Torna Club kezdőcsapata Vienna Cricket and Football-Club ellen

magyarvalogatott 1918

Magyar válogatott 1918. május 3-án. Balról: Hogan edző, Konrád II, Kertész II, Szabó, Feldmann, Orth, Schlosser, Nemes, Ging, Fogl II, Schaffer

 

A Magyar Labdarúgó Szövetség 2001-ben ünnepelte centenáriumát, a Népstadion (mai Puskás Ferenc Stadion) Toronyépülete előtt felavatták a Centenáriumi Emlékművet, Mihály Gábor alkotását, melynek talapzatába a válogatottban addig megfordult összes labdarúgó nevét vésték.

Aranycsapat 1953

Aranycsapat 1953-ban:  első sor: Lantos MihályPuskás FerencGrosics Gyula 

hátsó sor: Lóránt GyulaBuzánszky JenőHidegkuti NándorKocsis SándorZakariás JózsefCzibor ZoltánBozsik JózsefBudai II. László fotó:Fortepan

Az Aranycsapat felállása

A világhírű 11: Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv (1906-1986), felállítás: Grosics Gyula – kapus (1926-2014), Buzánszky Jenő (Kazal) – jobbhátvéd (1925-2015), Lóránt Gyula – középhátvéd (1923-1981), Lantos Mihály – balhátvéd (1928-1989, Bozsik József (Cucu) – jobbfedezet (1925-1978), Zakariás József (Zaki) – balfedezet (1924-1971), Budai László (Púpos) – jobbszélső (1928-1983), Kocsis Sándor (Kocka) – jobbösszekötő (1929-1979), Hidegkuti Nándor (Öreg) – hátravont ék (1922-2002), Puskás Ferenc (Öcsi, Sváb) – balösszekötő (1927-2006), Czibor Zoltán (Bolond, Rongylábú) – balszélső (1929-1997)

A népnyelv az Aranycsapat 12. játékosának Szepesi György rádióriportert tartotta, aki a csapat világraszóló sikereit közvetítette.

 További információ!

donerfkert