Füzéren áll Magyarország egyik legszebb vára

Az 1676-os felégetését követően újjáépült Füzér Vára, mely Húsvét napján megnyitotta kapuit a látogatók előtt. Történelmi játszótéren, hadi bemutatókon, középkori életképeken keresztül mutatták be a vár mindennapjait.

Füzér község központjában Váruradalmi Húsvéti Vásárral, gasztronómiai ínyencségekkel, interaktív kézműves foglalkozásokkal, tojáskiállítással és élő muzsikával várták a kedves vendégeket.

A MÚLT

A vár keletkezéséről így ír a füzéri-vár honlapja: „A csodálatra méltó természeti környezetben fekvő Füzér, egyike az ország kevés olyan magánföldesúri várának, melyről nagy valószínűséggel állítható, hogy már a tatárdúlás előtt állt. Nevével első ízben egy 1264-ben kelt oklevélben találkozunk, azonban az 1270-ben kelt oklevélben visszautalnak arra, hogy a Vár birtokosa a 13. század első felében egy bizonyos Kompolt nembeli “vak” Andronicus mester volt, akitől még II. András király vásárolta meg.

Azt, hogy a Vár - nagy valószínűséggel - valóban állt már a tatárjárás előtt is, a Várban talált eddigi legkorábbi éremlelet, II. Eberhard salzburgi érsek 1200-1246 között vert friesachi dénárja is igazolhatja. A Füzért elsőként említő 1264. évi oklevél szerint Füzért, IV. Béla korábban leányának, Anna halicsi hercegnőnek adta, akitől fivére, István herceg erőszakkal elvette. 1270-ben István, immár, mint V. István király, Mihály comesnek adta Füzért és a hozzá tartozó településeket. A vár 13. század végi sorsa ismeretlen, de - a környékbeli várakhoz hasonlóan - Aba Amadé fennhatósága alá került.”

Az erődítmény számtalan tulajdonos birtokában volt az idők folyamán, de akkor vált igazán híressé, amikor akkori tulajdonosa, a koronaőr Perényi Péter, Szapolyai János koronázása után, 1526-ban a koronát nem szokott őrzési helyére, Visegrádra vitte, hanem - Szerémi György szavait idézve - “Füzérvárra futott, s ott helyezte el a koronát biztos helyen.” A korona csaknem egy esztendeig volt Füzéren. A várat 1676-ban égette fel az osztrák őrség. Azóta – a mostani rekonstrukcióig – 1934 és 1936 között az akkori birtoktulajdonos Károlyi család végeztetett el kisebb állagmegóvási munkákat a romokon. A kövek egy részét hosszú időn keresztül a helyi lakosság használta építőanyagul.

A KÖZELMÚLT

A vár régészeti kutatását 1977-ben kezdte meg Feld István és Juan Cabello, mivel a feltárást nem követte a falak konzerválása, a munka néhány hét után megfeneklett. A munka csak az elengedhetetlenül szükséges teherfelvonó megépítése után, 1992-ben indulhatott újra, immár Simon Zoltán (Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ) vezetésével, majd Gál Viktor régész és Oltai Péter építész-tervező közreműködésével.

A feltárás - Füzér Község Önkormányzatának, a Füzérért Alapítványnak, a helyi Várvédő Egyesületnek, a Kincstári Vagyonigazgatóságnak és számos önkéntes diáknak köszönhetően – azt eredményezte, hogy elkészülhettek a vár rekonstrukciós tervei, ami alapján az építmény történetének legjelentősebb helyreállítási munkálatai zajlottak le az elmúlt hónapokban.

A JELEN

Másfél évtizeddel ezelőtt még kevesen gondolták volna, hogy az akkori füzéri romokból egyszer újra vár lesz. A szinte teljesen újjáépített erődítmény jó példa arra, hogy semmi sem lehetetlen, csupán terv, elszántság és temérdek munka szükséges ahhoz, hogy akár egy kis település álma is teljesülhessen.

A Füzéri vár felújítása és a település központjában megvalósult projekt elemek Európai Uniós pályázati forrás felhasználásával jöttek létre. Az első ütemben felépült a Füzéri Alsóvár, felújításra került a Füzéri Felsővár várkápolnája, palotaszárnya és Alsóbástyája.  A falu központjában megépült a Váruradalmi Kézművesház és az 1940-es 50-es éveket idéző Tájház, valamint felújításra került az 1800-es éveket bemutató Tájház. A második ütemben megvalósulhat a Felsővár teljes rekonstrukciója.

A rekonstruált várban a tervezett interaktív középkori kiállítási tartalomból a legkiemelkedőbbek:

• a vár kincstári funkciója

• a 16-17. század hétköznapi élete és tárgyi kultúrája

• a vár építéstörténete és fegyverkiállítás

• a Perényi családhoz fűződő történeti események bemutatása

• a Magyar Szent Királyi Korona őrzésének bemutatása – Nemzeti Koronaőrzési Emlékhely kialakítása

Részletesebb információk elérhetők a www.fuzerivar.hu honlapokon és Füzér Vára Facebook oldalán.

Farkas Imre Andor, PR menedzser - Füzéri Várgondnokság, Fotó: Víg Tamás