A régi falusi élet sokak szerint gyökeresen megváltozott az elmúlt évtizedekben. Több településen szűnt meg a sport-, és a kulturális élet, fogyatkozóban vannak a közösségi események (bálok, színházi előadások, stb.), s a kapukban lévő padok is - amelyek egykor tele voltak beszélgető emberekkel - üresen állnak.
fotók: Fecske László/szon.hu
Dr. Szőllősy Tibor nyugalmazott orvos, publicista, helytörténész, a Técsői Hollósy Simon Kör alapító elnöke, a KMKSZ egykori elnökségi tagja 1940. augusztus 2-án Beregszászban született.
Élnek közöttünk olyan emberek, akik ha ránéznek egy fára, valamilyen figurát, tárgyat látnak meg benne, s a kezük nyomán életre is kell ez a puhább vagy keményebb anyag. A Vásárosnaményban élő Baráth Sándor Kristófban gyermekkora óta él a fafaragás szenvedélye, s a több évtizedes munkásságáért az Emberi Erőforrások Minisztérium oklevelét vehette át a közelmúltban a városban megrendezett vadásznapon.
A Figemadár Citerazenekar 2011-ben alakult Tarpa nagyközség vezetőségének támogatásával, melynek célja a hagyományok ápolása volt. Kezdetben a zenekar tagságát a helyi citerások alkották, akik gyermekként ismerkedtek meg a népzenélés örömeivel a zenekart vezető Szabó László tanárbácsitól.
Pusztadobos nem nagy falu, de azért ott sem ismeri minden ember egymást. Egyvalakit azonban mégis: Jurkinya Krystyna Danuta, a község könyvtárosa a szabolcsi település alighanem legnépszerűbb embere. Pedig nem is tősgyökeres pusztadobosi, s még csak nem is magyar. Lengyelországból jött ide férjhez.
Számos természetgyógyász cikkünk szakértő szerzője, Bacsikné Szigeti Gabriella, aki Okleveles Gyógynövényalkalmazási szakember, természetgyógyász, fitoterapeuta.
Kell egy jó adag szerencse ahhoz, hogy a Jóisten arra a pályára küldjön, amit megálmodik magának egy fiatal – vallja a friss megyei Prima-díjas Balogh Géza, aki 1975-ben kezdte újságírói pályafutását Nyíregyházán a Kelet-Magyarország szerkesztőségében. Első riportját a nyíregyházi tanyavilágban készítette, s azóta is a vidéki Magyarország következetes krónikása.
Hazánk egyik legszebb, hagyományokon alapuló használati eszközeire és dísztárgyaira, illetve azok készítőjére, szeretném felhívni a figyelmet. Ezen termékek egy kis beregi faluban, Beregdarócon készülnek. Itt él Sukta Bertalanné, aki évtizedek óta a beregi hímzés szerelmese.
