Hídember a roma és nem roma emberek között a nagyecsedi óvodapedagógus
- Írta: szemléletek.net
- Közzétéve Életmód
– Egy kicsit nehezebb volt elindulni gimnáziumba – emlékszik vissza szerényen diákéveire a ma már diplomás pedagógus Balogh Mariann, akit egyedül nevelt fel édesanyja. Gondoljunk csak bele, mekkora lelki tartás, elkötelezettség szükséges ahhoz, hogy egy fiatal lány szembe tudjon haladni a többségi társadalom előítélete mellett saját rokonsága mielőbbi házasságkötésre való motiválásával!
Sokakhoz hasonlóan ő is egyedüli romaként volt szaktársai közül az egyetemen, ennek ellenére szép emlékei vannak mind a tanulmányokról, mind a roma szakkollégiumról. Három diplomája megszerzését követően még most is tanul, miközben 2013 óta Nagyecseden dolgozik.
– Az elején indiai cserediáknak néztek. Nagyon hamar helyt tudtam állni: fontos, hogy be tudj illeszkedni, amihez kell megfelelő személyiség és befogadó közeg is – idézi fel Balogh Mariann az egyetemi évek tapasztalatait.
Egyetemista ismerősei gyorsan felfedezték, milyen jó is az, hogy van egy roma társuk. Gyakran fordultak hozzá kérdéseikkel, többször volt interjúalany, tipikus élményként maradt meg benne, hogy egy szobában körbeülik és érdeklődve hallgatják a roma létről szóló történeteit.
– Az a szerepem, hogy hídember legyek. Az a feladatom, hogy közelítsem egymáshoz a roma szülőket a nem roma óvónőkhöz. Roma szempontból pedig példát mutatni a fiatalság számára, hogy miért szükséges, fontos a továbbtanulás, egy szakma megszerzése.
– Mióta téged ismerlek, máshogy nézek a cigányságra – mondta neki egy barátnője. Aligha kaphat ennél nagyobb elismerést, visszaigazolást az életdöntései helyességéről egy roma személy.
Balogh Mariann teljes vallomása a szemlelek.net-nek megtekinthető az alábbi videón:
