Olgi néni soha nem dob ki ételt - titkok a konyhából

Míg a világ egyik felén éhínség pusztít, a föld másik részén elképesztő méreteket ölt az élelmiszer-pazarlás. Egy 2019-es Nébih-felmérés szerint egy átlagos magyar háztartás évente 65 kilónyi élelmiszer-hulladékot termel, a kidobott ételek közel fele pedig indokolatlanul kerül a kukába – írja lapunkhoz eljuttatott közleményében a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.

Maklári Sándorné, Olgi néni (b) Benkő Zsigmondné iskolaigazgatóval

Hogy miként jutottunk idáig, nem nehéz belátni, elég csak bele­gondolni abba, hogy működött 30-40 évvel ezelőtt egy háztartás. A ház körül tartott állatoknak szinte minden részét felhasználták, a legtöbb zöldség, gyümölcs megtermett a kertben, az ételmaradékból új fogásokat készítettek, annak pedig, amit nem ettek meg, a kutyák vagy a disznók örültek.

A szakmai szövetség szerint nincs más dolgunk, mint visszatérni szüleink, nagyszüleink praktikáihoz, amelyeket annak idején leginkább a szükség szült.

Arról, hogy mit tehetünk az élelmiszer-pazarlás ellen a mindennapokban, az Aranyosapátiban élő Maklári Sándornét kérdezte a szon.hu

Olgi néniről többször írtunk már: a nyugdíjas pedagógus 14 éve írja gasztronómiai blogját, melyen a receptek és fotók mellett praktikákat és hasznos tudnivalókat is megoszt a követőivel. Süt, főz, és mindent üvegbe zár, ami a kertjében megterem. Azt mondja, ételt soha nem dob ki, mert ami nem fogy el, azt egy újabb ételhez felhasználja, és amit csak lehet, komposztál.

Nem feledkezik meg a szelektív hulladékgyűjtésről sem: a konyhában a szerves hulladékot egy, a konyhaszekrény ajtajára akasztott hulladékgyűjtőbe teszi. – Ma például kolbászos krumplilevest főztem, amihez a pár napja sütött kacsa pecsenyelevét használtam fel és a töltött káposztához felbontott paradicsomlevet, amiből jócskán maradt és amit így nem kellett kiöntenem. A zöldségek héját is felhasználom: alaplevet készítek belőlük, és fagyasztótasakokban tárolom, amikor pedig szükség van valamelyikre, csak előveszem, és már mehet is a készülő ételbe, de ugyanígy járok el a levesekkel is.

Kenyeret nem veszek, hiszen itthon sütöm, és ha nem fogy el, megszárítom, lereszelem: tökéletes prézli lesz belőle. Sok gyümölcsöt aszalok, és mert rengeteg zöldség és zöldfűszer is terem a kertben, delikátot s zöld fűszerport is csinálok. Ezekbe beleteszem a sárgarépát, petrezselymet, zellert, metélő fokhagymát, hagymaszárat és a zöldfűszereket, ezeket az egész család nagyon szereti.

Különleges köretek

– Kelkáposzta- vagy zsályalevélből és vékony szeletekre vágott céklából húsok mellé ropogóst csinálok: miután ezeket megmosom s felitatom róluk a nedvességet, nyersen, forró zsiradékban, ízesítés nélkül kisütöm – különleges és nagyon finom köret lesz belőlük. A citromfámon mindig annyi a termés, hogy egyszerre nem tudom felhasználni, de mindegyiket „megmentem”: a héját lereszelem, cukorral összekeverve megszárítom és süteményeket ízesítek vele, a levét pedig lefagyasztva teszem el.

Hallom, hogy sok esetben végzi a sajt is a kukában, mert viszonylag rövid idő alatt megpenészedik. Én mindig teszek mellé egy papírtörlőt, hogy felszívja a termelődő nedvességet, így sokáig friss marad. Gyakran teszek el felkockázva is: megszórom rózsaborssal, teszek hozzá tárkonyt, kap még zöldfűszereket, és olajba rakom. Lekötöm, hűtőbe teszem, és egy hét múlva már készen is van a csodálatos, fűszeres sajt – mesélte lapunknak Olgi néni, aki rengeteg tapasztalattal a háta mögött is folyamatosan tanul.

Azt mondja, miközben háziasszonyok bejegyzéseit olvasgatja, számos praktikus tanácsra és konyhai trükkre bukkan, és természetesen ki is próbálja azokat.