"Népi építészeti emlékek a Nyírségben"

Egy 1975-ös archív felvételt találtunk, bár a címe szerint "Népi építészeti emlékek a Nyírségben", de hát 1975-ben a budapesti filmhíradó szerkesztők nem tudhatták, hogy a szatmári Túritvándi, Szatmárcseke és Tiszacsécse, valamint a beregi Csaroda és Tákos soha nem volt a Nyírség része.

A film különlegességei közül az egyik, hogy Tákoson akkor még a régi (egyszerű) harangtorony állt. 

"Messzi országok sok ezer éves kincseivel nem vetekedhetnek, de értékes és megőrzött műemlékekben hazai tájaink is gazdagok. Szatmárban, a Túr egyik ágán álló túristvándi vízimalom egyik legszebb ipari műemlékünk, amely mindmáig barátságos vízcsobogással, dohogással őrli lisztté a magot. Egyedülálló néprajzi különlegesség a közeli Szatmárcsekén a temető, a másutt nem található, dereglyét formázó fejfákkal. Ebben a temetőben nyugszik Kölcsey Ferenc, a Himnusz költője. Irodalomtörténeti emlék Móricz Zsigmond tiszacsécsei szülőháza, amely egyben a szatmári falvak múlt századi paraszt építkezésének is jellemző példája. Ez az országrész volt a magyar reformáció egyik bölcsője. Az itteni protestáns templomok díszítésére erősen hatott a népművészet. Kezdetben még keveredtek a gótika katolikus freskódíszei és a népi elemek, mint az éppen restaurálás alatt álló csarodai templom falán. Tákoson a fakazettás mennyezetet és az egész belső teret már a győzedelmeskedő, letisztult népi reneszánsz magyaros motívumai borítják. A magyar műemlékvédelem hatalmas munkát végez, hogy a múlt másként eltűnő relikviáit átmentse az utókornak."