A Büdy család címere

Nagy Iván családfa-és címerkutató történész 1824. június 18-án született. 13 kötetes „Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal” című műve ma is alapvető forrás a történészek és családfakutatók számára.

Nélküle ma szinte semmit nem tudnánk Vámosatya egykori történelemcsináló földesurairól Büdy (I) Mihály és fia Büdy (II) Mihály Bereg vármegyei főispánokról.

Nagy Iván írásainak segítségével vizsgáljuk a Vámosatyán is birtokos Büdy család címerének történetét. Az ő kutatásait, az azóta ismertté vált dokumentumok felhasználásával gondoljuk tovább.

A család címerét Nagy Iván egy gemmapecsét [a gemma latin szó, vésett ékkövet jelent, gyűrűbe foglalva] alapján próbálta megadni, mely tévedést Lehoczky Tivadar javította, ám Lehoczky Tivadar megállapítása is javításra szorul.

Büdy I. Mihály 1530-ban élt és ellipszis formájú gyűrű pecsétjén egy gyalogos ember látható, akinek a jobb kezében bot van, a háttérben egy falu és hegyek láthatók. Ez tehát egy pecsét, amit Büdy (I) Mihály munkácsi udvarbíró korában használhatott az 1530-as években, így nem lehetett a család címere.

Magyarország címeres könyve [Liber Amorum Hungáriáé] című 1913-ban megjelent kiadványban a család címeréről ezt írják: „Büdy. Címer: koronából kinövő egyszarvú. — Címer a munkácsi róm. kath. [római katolikus] templom déli bejárata felett, 1567-ből.”

A családok címerhasználata a 15. század közepétől kezdett elterjedni, miután a nemzetségi birtokok háttérbe szorultak és az adományozott birtokok kerültek előtérbe. A birtok és nemesség adományozásával a címer adományozása is elterjedt. A Büdy család ennél régebbi volt, így nem volt címere.

A címerrel nem rendelkező régi családok a 16 században az uralkodóhoz fordulhattak címerért, vagy saját maguk alkottak címert. Így tehetett Büdy (II) Mihály is.

A Büdy család címereként Lehoczky Tivadar által azonosított unikornis, ifjabb Büdy Mihály feleségének, Oláh Annának a családi címerében szerepelt. A főispán saját címer híján ezt egészítette ki saját nevének kezdőbetűivel [MB azaz Michael Büdy]. Ez volt látható az általa újjáépíttetett munkácsi katolikus székesegyház déli bejárata fölött. Ez a templom ma már nem létezik, 1904-ben lebontották, és az 1905-ben épült új templom bejárata fölött már nem látható a Büdy címer.

Az egyszarvú a magyar heraldikában viszonylag gyakori címerkép volt. A hatalom, a testi és az emberfeletti erő jelképe, ugyanakkor a méltóságé és tisztességé is. Az egyszarvút egyben Krisztus jelképének is tekintették. Büdy Mihály talán mély vallásosságát, méltóságát akarta vele kifejezni. Egyszarvú volt az Oláh család címerén kívül többek között I. Rákóczi Zsigmond (1544-1608) címerében is.

A témáról bővebben Vámosatya honlapján (www. vamosatya.hu) lehet olvasni.

SzJJ

A cikk Vámosatya Önkormányzata és Szász József polgármester támogatásával készült.