Akiről a Gellért-hegyet elnevezték: 975 éve halt mártírhalált Imre herceg tanítója

Szent Gellért  a keresztény Magyarország első vértanújaként ismerjük. Gellért-hegyi (hivatalosan Kelen-bérc) szobra  1904 óta emelkedik Budapest fölé.

A fotó 1953-ban készült (Forrás: Fortepan/Képszám: 51905)

Szent Gellért Imre herceg nevelőjeként, püspökként segítette a kereszténység megerősödését. A Szeged–Csanádi Egyházmegye fővédőszentje, liturgikus ünnepét szeptember 24-én ünnepeljük. 

„S Szent István első vértanú példájára, Pannónia első vértanúja a földre térdelve hangosan így kiáltott: – Uram, Jézus Krisztus, ne ródd fel nekik bűnül, mert nem tudják mit tesznek. - Ám azok ezt látva még jobban megdühödtek, neki támadtak, és kocsiját felfordították a Duna partjára. Ott leráncigálták kocsijáról, taligára rakták, és Kelenföld hegyéről letaszították” – olvasható Szent Gellért Püspök nagy legendájában (Szabó Flóris fordítása).

Gellért holttestét a pesti Boldogasszony-templomba vitték, amely a mai Belvárosi Nagyboldogasszony főplébánia-templom és a Gellért-heggyel szemben áll a Duna másik oldalán.

Maradványait később átszállították Csanádra, de a Belvárosi-plébániatemplom oltárában 2002 óta megtalálható Szent Gellért püspök vértanú addig Muránóban őrzött sarokcsont- és csigolyacsont-ereklyéje.

Gellért püspököt halála után nem sokkal később, Szent László idejében 1083-ben avatták szentté, István királlyal, Imrével és két szerzetessel egyetemben.