Ma van Szent Orbán napja, a fagyosszentek utolsója

Orbán, népiesen Urbán (†230), családnevekben: Orbók, Orbó, Orba, Orkó, Oros. 

Középkori hagyomány szerint pápaként ő rendelte el, hogy a miseáldozat kelyhét és tányérkáját (patena) aranyból vagy ezüstből készítsék. Ezért kehellyel, később szőlőfürttel a kezében szokták ábrázolni. Részben ezért választották a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok patrónusuknak. Így Tolna egyesült asztalos és kádárcéhének zászlaján (1822) Orbán látható.

Az Orbán napja körül elhűvösödő időjárás az éppen virágzó szőlőnek ártalmára szokott lenni: segítsen tehát hívein. Szegedi öreg parasztok ezért szokták tréfás-bosszúsan mondogatni, hogy azt is agyon kellett volna ütni, aki Orbánt beletette a kalendáriumba.

Egy Szőregen följegyzett hagyomány szerint, amikor a kalendáriumot csinálták és a szenteket belerakták, Orbán a kocsmában mulatott. Későn ment haza. Kérdezte, hogy az ő neve hova került? Amikor megtudta, hol van, azt mondotta, hogy miért nem tették a tél közepére, akkor bele tudta volna fagyasztani a borjút a tehénbe, az asszonyba pedig a gyereket.

A fagyosszentek utolsója, a szőlőmívelők és a velük közös érdekű kádárok és kocsmárosok félve tisztelt patrónusa, egyike a népies kalendárium főalakjainak minálunk is. De míg hazánkban csak egy-két közmondás és szólásmód, meg a napjához fűződő néphit ápolja a hírnevét, addig Németország közepe táján és Németalföldön valóságos kultusz tárgya volt egészen a legújabb időkig, melyeket a mindent nivelláló közművelődés nyomában a legtöbb népszokást kiirtották már világrészünk nyugati felén.

jelesnapok.oszk.hu