Császárkori kutakat találtak Kocsord határában
- Írta: Háromhatár
- Közzétéve Helyi hírek
Az M3-as autópálya őri lehajtójánál kezdődik majd az M49-es gyorsforgalmi út, melynek a tervezett nyomvonalán lévő lelőhelyeken korábban megelőző régészeti feltárások zajlottak. A munkák egy része idén fejeződik be.
A Kocsord határában található lelőhely a legnagyobb volt a nyomvonalon találhatóak közül. Itt, – egy tervezett pihenő területén – két évvel korábban már történtek feltárások, de a lelőhely – és egyben a pihenő – déli része egy nyárfás alá futott be. A fakitermelési munkálatok elvégzését követően indulhattak meg újra az ásatási munkálatok 2024 februárjában.
A lelőhely számos érdekeséget rejtett. Kiderült, hogy a környezetéből kiemelkedő kettős – egy kisebb és egy nagyobb – dombháton, több korszakban is megtelepedtek.
A legkorábbi leletek a neolitikum idejéből származnak. A késő vaskorban a kelták szállták meg a területet. Ezt követőn egy elpusztult germán temető két sírja jelzi a terület sajátos használatát. A császárkor későbbi időszakából szintén előkerült néhány régészeti jelenség, köztük kutak is. A területet utoljára a késő avar népesség használta megtelepülésre, akik a feltűnően sok gyepvasérclelet miatt feltételezhetően vasfeldolgozással foglalkoztak.
Az említett kutak a dombhátak lábánál, a terület legmélyebb részein kerültek elő. A csekély mélységben jelentkező talajvíz miatt a település vízellátását szolgáló kutak alját legtöbbször nem értük el. A magas talajvízszint azonban lehetővé tette, hogy a kutakban található kútbélletek néhány esetben megmaradjanak.
Így került elő két sövényfonatos kút, melyeknél a levert karók közét – hasonlóan a kosárfonáshoz – sűrűn átfonták vékonyabb vesszőkkel. Egymás közelében találtunk egy ácsolt szerkezetű téglalap alakú kutat, valamint egy bodonkutat. Ez utóbbi úgy készült, hogy egy fatörzs belsejét kivájták – esetleg kiégették –, majd a megmaradt részt helyezték el a korábban kiásott kútgödörbe. Esetünkben különösen érdekes volt, hogy – ellentétben a többi kúttal – leletet is találtunk benne; egy összetört, de összeilleszthető korsót az alján.
A bélleteknek kettős célja volt: egyrészt a kút megóvása a beomlástól, másrész a víz tisztántartása. Előkerülésük már csak azért is fontos, mert – szerencsés esetben – a felhasznált faanyag vizsgálatával akár a kivágás évét is meg lehet majd határozni, azaz pontosítani lehet, hogy mikor használták ezeket a létesítményeket!
Jakab Attila
