Népességrobbanás Szatmár-Beregben, a határszélen

Tendencia Szatmár-Beregben, hogy a kicsiny falvaink lassan elnéptelenednek. Ennek ellentmondó statisztikát produkálnak a határ menti falvak, amelyeknek "még ha csak papíron is" növekedést mutat a lakosság szám. A szon.hu újságírója utána járt, minek köszönhető ez a népességrobbanás:

Első utunk Barabásra vezetett. Több helyi lakostól is megkérdeztük, szerintük mi az oka annak, hogy öt év alatt majdnem háromszázzal nőtt a településen bejelentett lakcímmel rendelkezők száma. Véleménye mindenkinek volt, azonban amikor megtudták, hogy egy hús-vér újságíróval állnak szemben, nyomban kijelentették: teljes nevüket nem írhatjuk le a cikkben.

– Nézze azt a fehérre meszelt falú házat, oda csengessen be, ott talán szerencsével jár – javasolta a 64 éves József, aki épp a gyümölcsfáit metszette. És igaza lett, Demeter Istvánné nem rejtette véka alá véleményét. A 63. születésnapját a minap ünneplő barabási asszony úgy véli, sokan csak a nyugdíj miatt igényelték meg a kettős állampolgárságot, a gyakorlatban azonban nem laknak a településen, maradtak otthon, Kárpátalján.

– Ez a legfőbb oka annak, hogy robbanásszerűen emelkedett a lakosságszám – mondta a rokkantsági ellátásban részesülő Demeter Istvánné, majd hozzátette: vannak olyanok, akik, miután megszerezték a magyar papírokat, továbbállnak nyugatra, esetleg Szlovákia vagy Csehország felé veszik az irányt.

A pozitív oldal felé

Daróczi Gáborral, Barabás polgármesterével személyesen szerettünk volna beszélni, ő azonban ottjártunkkor nem tartózkodott a hivatal épületében, így csak telefonon tudtuk szóra bírni. A településvezető vegyes érzelmekkel közelít a népességrobbanáshoz, de mint kiemelte, a mérleg nyelve inkább a pozitív oldal felé billen.

– Az nem igen titok, hogy a kettős állampolgárság bevezetése óta nő folyamatosan a lakosságszám, azelőtt ugyanis szépen lassan fogyatkoztunk. 2011 óta sokan települtek át hozzánk Kárpátaljáról, s vették meg az üresen maradt ingatlanokat, azokat, melyek tulajdonosai sajnos meghaltak – mondta Daróczi Gábor, aki maga is Barabáson nőtt fel, majd dolgozott cégvezetőként, lett önkormányzati képviselő, később alpolgármester, most pedig második ciklusát tölti polgármesterként.

– Jönnek, megveszik a lepukkant portákat, majd felújítják. Ez a település összképén sokat javít – közölte a polgármester, aki szerint az ukrán–orosz konfliktus, azaz a puskaporos keleti helyzet is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy sokan Magyarországra költöznek.

– Attól félnek, hogy előbb vagy utóbb besorozzák őket – tette hozzá Daróczi Gábor. A polgármester beszélt arról is, hogy az áttelepültek egy része nyugdíjas, akik magyar lakcímkártyával a zsebükben a kintinél jóval magasabb nyugdíjra formálhatnak jogot.

– Nem ritka, hogy egyszerre több generáció jön át. Az idősek nálunk élik tovább az életüket, a gyermekek azonban tőlünk nyugatabbra próbálnak szerencsét, de népszerű állomáshely Csehország is – mondta Daróczi Gábor.

Kevés az „őslakos”

– Legfeljebb kétszázötvenen élünk „őslakosként” itt Lónyán, a többiek szinte ki­vétel nélkül az elmúlt években költöztek a településre – ezt már az a 77 éves helyi férfi nyilatkozta nekünk, aki úgy volt csak hajlandó véleményt mondani, ha nevének monogramját írjuk ki a cikkben.

B. J. így folytatta: sokan csak papíron lónyaiak, ezt az üresen álló házak száma is hűen tükrözi. A harminc éven át traktorosként dolgozó férfi felesége hozzátette: a magyar nyugdíj felvételének lehetősége is idecsalogatja az elcsatolt területeken élő kárpátaljaiakat. Érdekes: a Szovjetunió már réges-régen megszűnt, a szovjet–magyar államközi egyezmény pedig a mai napig érvényben van.

– Ettől függetlenül én nem neheztelek senkire, de azért a mi helyzetünk sem könnyű, amikor mindenfelől azzal riogatnak bennünket, hogy a gyermekeinknek már nem lesz nyugdíjuk – mondta a 77 éves asszony, majd visszavette a férje a szót.

– Sokan csak házat jönnek át venni, olyan kocsikkal, hogy pislogunk. Egy 10-szer 10-es családi házat már 1,5 millió forintért meg lehet vásárolni Lónyán. Ezzel még nem is volna baj, de sokan nem gondozzák tovább a porták végén magasló gyümölcsfákat, illetve a zöldségeskerteket – mondta B. J.

Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.  / szon.hu

A témának a HírTV is utánajárt: