Felső Tisza Völgye Minőségi Védjegy elismerés Sánta Miklósné, Erikának és Sánta Miklósnak

FALVAK KULTÚRÁJÁÉRT ALAPÍTVÁNY 3/2018. évi határozata Felső – Tisza Völgye Minőségi Védjegy adományozásáról

A Falvak Kultúrájáért Alapítvány 2012. augusztus 17-én indított komplex, térségi életminőség-fejlesztési programját, amelynek egyik meghatározó eleme a Felső - Tisza Völgye Minőségi Védjegy. Az alapítvány együttműködve a Felső - Tisza Völgye Vidékfejlesztési Egyesülettel 2015. március 1-én hirdette meg első alkalommal Felső Tisza Völgye Minőségi Védjegy pályázatát.

 A védjegy az alapító elgondolás szerint a helyi termékek és szolgáltatások „eladhatósági szintjének” fokozását, a vállalkozások, közösségi programok versenyképessége megőrzését és az innovatív megoldások elismerését jelenti. 

A FELSŐ - TISZA VÖLGYE VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET ÉS A FALVAK KULTÚRÁJÁÉRT ALAPÍTVÁNY FELSŐ - TISZA VÖLGYE INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÁLTAL MEGHIRDETETT PÁLYÁZAT ALAPJÁN – „FELSŐ - TISZA VÖLGYE MINŐSÉGI VÉDJEGGYEL” ISMERI EL:

SÁNTA MIKLÓSNÉ BÁBKÉSZÍTŐ ÉS BÁBOZÓ, VALAMINT

SÁNTA MIKLÓS MŰVELŐDÉSSZERVEZŐ ÉLETMINŐSÉG-FEJLESZTŐ ÉLETMŰVÉT.

Indoklás: 

Sánta Miklósné évtizedeken át vezetett bábcsoportokat Vásárosnaményban, ezt a tevékenységét nyugdíjasként ma is folytatja. Szakmai tevékenysége megyei szinten ismert és elismert. A mára a megyében sajnálatosan eltűnőben lévő bábművészet egyik életben tartója.

Előadásaihoz a bábokat mindig maga készítette, illetve tanítványait is bevezette a bábkészítés rejtelmeibe. A hosszú évtizedek alatt egy olyan, több száz darabból álló bábgyűjteménye jött létre, amely igen komoly tárgyi-szellemi értéket képvisel. A bábokból a Művelődési Központban rendezett kiállítást, melyet komoly érdeklődés kísért. A fenti gyűjtemény a maga nemében egyedülálló, igen valószínű, hogy a nyíregyházi Mesekert Bábszínházon kívül a megyében sehol nem rendelkeznek ilyen méretű és színvonalú kollekcióval.

Sánta Miklós az „Esze Tamás” Városi Művelődési Központ nyugalmazott igazgatója. Az intézmény igazgatójaként mind a lokális feladatokat, mind a járási területek rájuk háruló szakmai felügyeletét menedzseri módszerekkel szervezte, irányította. A sokszínűségben általános- és szakmai műveltség bővítését célzó iskola-rendszerű, magán-, klubszerű munkaformák szélesítése mellett hangsúlyos szerepet kapott a művészeti nevelés is. Növekvő számú intézményi munkatársaival, a közigazgatásban dolgozó szakmai felügyeletet ellátó kollégáival, a falvak függetlenített, megbízásos népművelőivel, az önkéntes segítőkkel mozdult a vidék a  szellemi-kulturális felemelkedését segítő közös munkára.

S a hívásra jöttek a vendégek. Tájolt a Faluszínház, a nyíregyházi, a debreceni, a miskolci társulat. A külföld felé nyitás keretében itt kezdte hazai fellépését a Kassai Színház, a Beregszászi Népszínház és a Szatmárnémeti Színház is. Kiváló és kitüntetett művészek önálló műsorokkal gyönyörködtettek. A komoly- és könnyűzenei koncertek tömegeket szórakoztattak. A hagyományok őrzése és újrateremtése igényelte a rendezvénysorozatok (Beregi Ünnepi Hét, Beregi Fafaragó Tábor, Váci Emléknapok,, népzenei vetélkedők, Középiskolai Kórustalálkozó) indítását, művészeti együttesek („Liszt Ferenc” Vegyeskar, Városi Fúvószenekar) működtetését.

Nick Ferenc