Moszkva elküldi az amerikai nagykövetet, és kiutasít tíz amerikai diplomatát

Oroszország, válaszul az amerikai szankciókra azt tanácsolta az amerikai nagykövetnek, hogy utazzon haza konzultációra, és ezenkívül kiutasít további 10 amerikai diplomatát - jelentette be Szergej Lavrov orosz külügyminiszter újságíróknak pénteken Moszkvában.

Lavrov szerint Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó javasolta John Sullivan amerikai nagykövetnek, amikor pénteken bekérette a hivatalába, hogy orosz hivatali partneréhez hasonlóan térjen vissza konzultációra Washingtonba.

A Kommerszant című lap azt írta, hogy ez de facto kiutasítás. A kommentár azonban rámutatott, hogy a nemkívánatos személynek nyilvánítással szemben (ez George Kennan amerikai nagykövettel 1952-ben történt meg a Szovjetunióban) egy enyhébb lépés, amellyel a fogadó fél azt jelzi, hogy a misszióvezető később visszatérhet állomáshelyére. A diplomáciai kapcsolatokról megkötött 1961-es bécsi egyezmény ugyanakkor nem ismeri "a nagykövet diplomáciai konzultációra való elküldésének" fogalmát.

Lavrov bejelentette, hogy Oroszország meg fogja tiltani a területén működő amerikai külképviseleteknek orosz állampolgárok és harmadik országok állampolgárságával rendelkező személyek alkalmazását. Moszkva emellett, a kölcsönösség alapján, évi 10 főben fogja korlátozni az amerikai kirendeltségekre rövid kiküldetésekre akkreditálható munkatársak létszámát.

Az orosz diplomácia vezetője bejelentette, hogy mivel az amerikai diplomáciai alkalmazottak rendszeresen megsértik a két ország között 1992-ben "a nyitott szárazföldről" elfogadott memorandumot, Moszkva minden 25 mérföldes távolságot meghaladó utazást engedélykötelessé fog tenni számukra.

Az orosz diplomácia vezetője közölte, hogy a kölcsönösség elve alapján az Egyesült Államokhoz hasonlóan Oroszország is fel fogja venni a másik ország nyolc magas rangú állami tisztségviselőjét a szankciós listájára. A lista nyilvánosságra hozását későbbre ígérte.

Lavrov bejelentette, hogy Oroszországban be fogják szüntetni az amerikai külügyi tárca és más állami szervek által ellenőrzött amerikai alapítványok és nem kormányzati szervezetek működését. Közölte továbbá, hogy miután Varsó három orosz külképviseleti alkalmazottat minősített nemkívánatos személynek, Moszkva kiutasít öt lengyel diplomatát is.

A miniszter kilátásba helyezte, hogy a kapcsolatok további romlása esetén Moszkva meg fogja szüntetni a két ország diplomáciai missziói személyzeti létszáma közötti egyenlőtlenséget. Rámutatott, hogy mindkét országnak mintegy 450 diplomatája és adminisztratív munkatársa dolgozik a másikban, ám az orosz keretből 150-en az ENSZ-nél, és nem a bilaterális kapcsolatok kiszolgálásában teljesítenek szolgálatot. A továbbiakban az amerikai külszolgálati alkalmazottak száma is 300-ra csökkenhet Oroszországban.

Lavrov elmondta, hogy az orosz fél az amerikai üzleti vállalkozások számára "fájdalmas" intézkedések bevezetését is mérlegeli. A moszkvai külügyminisztérium közölte, hogy az amerikai szankciók minden körére válaszolni fog.

-MTI-

Előzmény:

Joe Biden amerikai elnök csütörtökön elnöki rendeletet írt alá arról, hogy kormányzata pénzügyi szankciókat léptet életbe Oroszország ellen, és kiutasít az országból tíz orosz diplomatát válaszul a Moszkva részéről érkezett kibertámadásokra és az amerikai elnökválasztásokba történt orosz beavatkozásra.

Az elnök megfogalmazásában Oroszország célul tűzre ki a "szabad és tisztességes, demokratikus választások aláásását" az Egyesült Államokban, továbbá újságírókat és másként gondolkodókat célzó "rosszindulatú kibertámadási tevékenységeket" támogatott országa határain kívül, valamint nemzetközi jogot sértett. Biden szerint mindez "szokatlan és különleges fenyegetést jelent az Egyesült Államok nemzetbiztonságára, külpolitikájára és gazdaságára".

 Az amerikai elnök által aláírt - és a kongresszusnak levél formájában megküldött - rendelet értelmében az Egyesült Államok olyan büntető intézkedéseket hozott, amelyek "stratégiai és gazdasági következményekkel" járnak majd Oroszországra nézve, ha ez utóbbi folytatja vagy fokozza a nemzetközi helyzet destabilizálására irányuló akcióit. Washington ezen kívül kiutasít tíz olyan orosz személyt, aki az orosz hírszerzésnek dolgozik amerikai területen diplomáciai fedettség alatt - fogalmaz az elnöki rendelet.

 A rendelet megjelenése után külön közleményt adott ki az amerikai pénzügyminisztérium és a külügminisztérium is.

A pénzügyminisztériumoni közlemény leszögezte: a kormányzat megtiltja az amerikai pénzintézeteknek, hogy június 14-e után kötvényeket vásároljanak az Oroszországi Föderáció Központi Bankjától, az orosz Nemzeti Vagyon Alaptól (NWF, National Wealth Fund), vagy az orosz pénzügyminisztériumtól. Ezen kívül az amerikai pénzintézetek nem nyújthatnak hitelt ezeknek az intézményeknek.

A rendelet arra is lehetőséget nyújt az Egyesült Államoknak, hogy később kiterjessze a szankciókat az orosz államadósságra is.

Az amerikai adminisztráció hat orosz technológiai vállalatot is szankcionál, mert ezek szerinte támogatást nyújtanak az orosz hírszerzési műveletekhez, valamint 32 személyt, akik - az Egyesült Államok szerint - részt vettek a 2020-as amerikai elnökválasztás befolyásolására irányuló orosz akciókban. Egy múlt hónapban nyilvánosságra hozott hírszerzési jelentés szerint Moszkva a 2020-as amerikai elnökválasztásba is megpróbált beavatkozni.

 Az elnöki rendeletet részletező közleményben az amerikai kormányzat egyértelműen az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálatot (SVR) és a Cozy Bear és Dukes nevű orosz hekker-csoportokat teszik felelőssé azért az átfogó, tavalyi kibertámadásért amelynek során a SolarWinds nevű szoftver felhasználásával számítógépes bűnözőknek sikerült behatolniuk az Egyesült Államok kormányzati intézményeinek és kulcsfontosságú infrastrukturális létesítményeinek számítógépes hálózatába.

A külügyi tárca közleményét Antony Blinken miniszter írta alá. A tárcavezető konkrétan idézte a SolarWinds hackertámadását, és szólt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikusról is. Blinken Navalnij "azonnali szabadon bocsátását" követelte, leszögezve, hogy az amerikai kormányzat "továbbra is aggódik" Navalnij egészségi állapota miatt.

Az amerikai diplomácia vezetője kifejtette: "ezeknek a lépéseknek az a céljuk, hogy Oroszországot felelősségre vonjuk meggondolatlan tetteiért. Határozottan fogunk reagálni azokra az orosz akciókra, amelyek kárt okoznak nekünk, szövetségeseinknek és partnereinknek". Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy az Egyesült Államok "keresi az együttműködés lehetőségeit Oroszországgal azzal a céllal, hogy stabilabb és kiszámíthatóbb kapcsolatot építsünk ki, összhangban az Egyesült Államok érdekeivel."

A két ország közötti feszült viszony tovább romlott az utóbbi időben. Nagy felháborodást váltott ki orosz részről, amikor Biden elnök egy - az ABC News-nak adott - márciusi interjúban igenlően válaszolt arra a riporteri kérdésre, hogy gyilkosnak tartja-e Putyint. Az amerikai elnök akkor azt is mondta, hogy Oroszország "meg fog fizetni" a 2020-as elnökválasztásba szerinte történt beavatkozásért. Oroszország másnap visszahívta az Egyesült Államokbeli orosz nagykövetét.

Kedden Biden telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ahol az amerikai elnök hangsúlyozta az Egyesült Államok elkötelezettségét Ukrajna területi integritása mellett, és aggodalmának adott hangot a jelentős orosz haderőösszevonás miatt a Krím-félszigeten és Ukrajna határán. Az amerikai elnök ezen kívül azt is világossá tette, hogy az Egyesült Államok határozottan fel fog lépni nemzeti érdekeinek védelmében, "reagálva az orosz lépésekre, mint például a kiber-támadások, vagy a választási beavatkozás."