Bartha Balázs bizony borzasztóan boldog - az NB I-ben folytatja a fiatal csengeri focista

Bárkinek az életében, a legörömtelibb pillanatok közé tartozik az, ha egy álma megvalósulhat, beteljesülhet. Egy 17 éves Csengeri fiatalember , amellett, hogy nagyon becsületesen, lelkiismeretesen tette addig is a dolgát,  de egy jó fél évvel ezelőtt, még Ő maga sem hitte volna el azt, hogy mekkorát fordulhat vele a világ.

Az édesanyja, Csorvási Beáta, volt olyan kedves, hogy egy kis emlékidézést tartott számunkra: „Nézze, a mi családunkban, én amióta az eszemet tudom, szinte minden mindig a foci körül forgott. Édesapám, Csorvási Barnabás, akit szinte mindenki csak „KUKI” becenéven ismert itt Csengerben, egy megyeszerte ismert, kiváló labdarúgó volt, aki egy nagy Csengeri focista generációnak, egy igazi kis helyi „aranycsapatnak” a tagja volt. Rajta kívül is volt egyébként több remek játékos a „családi körben”.

Balázs fiam, onnantól hogy pici gyermekként először belerúgott a labdába, soha többé ezt nem is volt hajlandó abbahagyni, s a focival, egy életre szóló barátságot kötött. Nagyon sokszor lehettünk rá büszkék, s a párom, Szabó Gusztáv, aki természetesen szintén futballozott egykor a Tiszabecs csapatában, nagy türelemmel, odafigyeléssel egyengette mindig Balázs útját. Természetesen, rendkívüli boldogság számunkra, hogy utánpótlás válogatott szinten is felfigyeltek rá, s hogy leigazolta Őt az NB. I.-es Veszprémi futsal csapat, hiszen nekünk a világon a legfontosabbak az Ő sikerei, az Ő boldogulása! De mint édesanyának, azért egy kicsit összeszorul a szívem, hogy el kell Őt engednem, egyszer-kétszer fogom azért még a könnyeimet nyelni, mert nagyon, de nagyon fog hiányozni…”

Az érintett, azaz Balázs is készségesen megosztott velünk néhány gondolatot: „Kérem írja meg, hogy életem legnagyobb vágyainak egyike vált most valóra, s mindent megteszek annak érdekében, hogy megfelelően tudjak élni ezzel a lehetőséggel, hiszen tisztában vagyok azzal, hogy nem mindenki számára adatik meg egy ilyen esély !

Szeretnék a drága nagypapám méltó utódja lenni a pályán, s önmagamnak, s mindenkinek aki szeret engem, akik eddig is rengeteget segítettek, s szimpátiával figyelték a pályafutásomat, bizonyítani. Itt, most már nagyon sok minden rajtam is múlik, teljes mértékben tisztában vagyok ezzel, az esélyt megkaptam rá, amit azért talán, egy picit saját magamnak is köszönhetek.

A következő tanévben végzős leszek a Csengeri Gimnáziumban, s itt szeretném letenni az érettségit, hiszen kedvelem az iskolámat, pedagógusaimat, diáktársaimat, ezért levelezőn megpróbálom letenni az utolsó tanévet.

Minden nagyon szimpatikus volt számomra Veszprémben, rendkívül korrektek voltak velem szemben a csapatvezetők, szakemberek, leendő csapattársak. Maga a város is nagyon tetszik. A magam részéről ígérem, tőlem telhetően mindent megteszek, hogy becsülettel képviseljem Szatmárt a Dunántúlon, hogy azt mondhassák majd rólam, hogy érdemes volt ezt a Csengeri srácot idehozni.

S megkérném, hogy írja meg, hogy nagyon hálás vagyok és köszönök mindent édesanyámnak, nevelőapámnak, családtagjaimnak, csapattársaimnak, eddigi edzőimnek, s kiemelten Szilágyi Sándornak, aki nélkül, nem hinném, hogy idáig juthattam volna!

Hajrá Csenger ! Hajrá Veszprém !”

Hát, a Tisztelt olvasókkal együtt, mi mást is kívánhatnánk Bartha Balázsnak, mint SOK SIKERT !  Legyünk, nagyon sokszor büszkék Rád, Balázs !    

Papp Attila /PAPSI/