Drakula nyomában

Tanulmányaim és tanulmányi útjaim során számos érdekes történetet olvastam, vagy számos érdekes történettel találkoztam. Most már túl a 70. évemen, szívesen emlékezek vissza ezekre, szívesen adom közre kedves olvasóimnak.

Drakula kastélyát, Magyarországról nézve Erdély viszonylag távoli pontján, Brassótól délre, a Törcsvári-hágónál találtuk meg. A hágó az ókortól egészen a 19. századig az Erdélyt és Havasalföldet összekötő fő útvonalak egyiknek számított. A hágó az utazókon és kereskedőkön kívül számos hadjárat útvonala is volt. Fontossága miatt többször erődítették a történelem folyamán, melyek közül Törcsvár várát kerestük fel.

Útközben meglátogattuk Segesvárt is a falakkal erődített középkori várost, hiszen Vlad Țepeș (Dracula) 1431-ben valószínűleg (!) itt született és állítólag (!) itt is élt négy éves koráig. Ez egyértelmű, hiszen apja II. Vlad 1431-1436 között Segesvárott lakott. Nem biztos, csak állítólag és valószínűleg. Ennek örömére konyakot bontottunk, nem akármilyet, hanem a helyhez kötődő „Valahia” konyakot. A konyak igazán jó, de mit jelent a neve? Románia? Nem. Oláhország, vagy Havasalföld (más néven: Román-alföld) latin neve Valachia.

A Törcsvári-kastélyt 1377-ben, I. (nagy) Lajos magyar király engedélyével a brassói polgárok építették, hogy a mellette elhaladó, fontos kereskedelmi utat ellenőrzésük alatt tartsák, és a havasalföldi vajdák betöréseit megakadályozzák. Létezik a román folklórban egy legenda, mely szerint a várat a 15. században Drakula, vagyis Vlad Țepeș, a hírhedten kegyetlen havasalföldi vajda lakta. Tehát folklór és legenda. Ami viszont nem legenda, hogy III. Vlad a Dracula nevet apjától örökölte, aki a Sárkányos Lovagrend tagja volt (Dracul magyarul sárkány). Halála után fia megtoldotta ezt egy „a” betűvel, így jelentése ennyi: Dracul fia.

A mai legenda 1897-ben kezdődött, amikor Abraham (Bram) Stoker angol ponyvaregényíró kiadta az Erdélyben játszódó Dracula című regényét. A főszereplő Dracula nevet egy Moldváról és Havasalföldről szóló angliai tanulmányból merítette. Stoker 1890-ben találkozott Vámbéry Árminnal, magyar orientalista, egyetemi tanárral, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával. Ő mesélt neki először Vlad Țepeș legendájáról. Vámbéri hatására a Stoker féle változatban Drakula székely származású volt.

1931-ben mutatták be azt az amerikai horrorfilmet ami Stoker regényéből készült, Lugosi Béla főszereplésével. Ettől kezdve a gazdag, de az európai történelemről mit sem tudó amerikai turisták Romániában keresték Drakulát. A román idegenforgalom csak meglovagolta ezt a keresletet. A regényben és a filmben Jonathan Harker, angol ügyvéd hivatalos ügyek intézésére érkezik az erdélyi Kárpátokba a borgói kastélyba. A meghívója, a halhatatlan vérszívó Drakula gróf csapdába ejti, de Harker elmenekül. Drakula utána megy Angliába és Harker menyasszonyát, Minát és annak barátnőjét, Lucyt is megkörnyékezi. Lucy a harapása következtében maga is vámpírrá lesz.

A román szubkultúra szerint Drakula gróf lakhelye volt a Törcsvári kastély, mert a Borgói-hágón nincs kastély. Vlad Țepeș meg semmilyen formában nem köthető a Törcsvári (Brán) kastélyhoz. 1920-ban a brassói polgármester Mária román királynénak ajándékozta. 1948-ban a Törcsvári kastély a román állam tulajdona lett és jelenleg múzeum működik benne. A múzeumba betévedő Drakula rajongók nagyot csalódnak, mert a kastély kiállított tárgyai a román királyi családhoz köthetők és nem Drakulához. A völgyben viszont, köszönhetően a román szubkultúra követőinek és az amerikai turistáknak, a Stoker által kitalált „Dracula” nevét viselő játékok, kerámiák, sőt élelmiszerek is meglehetősen jól fogynak.