„Messze van a nyíregyházi kaszárnya”

Gyermekkoromban sokat énekeltük édesanyámmal Kókay István csárdását a „Messze van a nyíregyházi kaszárnya.” című magyar nótát. A minap eszembe jutott ez a dal és utána néztem a szerzőnek és annak is, miért is van messze Nyíregyháza és a kaszárnyája?

Kókay István 1896. december 17-én született Homoródkarácsonyfalván. Gyermekéveit Szegeden töltötte és e városhoz kötődött egész életén át. Az első világháborúban a 43. gyalogezred kötelékében az olasz frontra került. Az Isonzó melletti harcokban jobb szemét repesz-szilánkok találták el, erre a szemére teljesen meg is vakult. Háborús szolgálataiért, bátorságáért több hadi kitüntetésben részesítették [III. osztályú katonai érdemkereszt kardokkal, ezüst vitézségi érem, Károly-csapatkereszt és sebesülési érem]. A két világháború között kezdődött dalszerzői pályafutása 1945 után kettétört, mert a Rákosi-rendszerben a vitézi címe miatt kitelepítették Ebesre. Méltatlan körülmények és nélkülözések között hunyt el Szegeden 1976-ban.

Viszonylag későn kezdett el foglalkozni dalszerzéssel, első bemutatkozó önálló estjét 1927. november 3-án tartotta Szegeden a Tisza Szálló dísztermében. Ezzel indult el dalszerzői pályafutása. Ő maga szegedi volt és a Délvidéken volt katona, de egy dalban megörökítette Nyíregyházát és a laktanyáját is, ami Szegedtől, de az Isonzótól is messze van. A két világháború között, amikor a dal született [1932], Nyíregyháza távoli helyőrségnek számított a kis Magyarországon.

Mikortól is volt Nyíregyházán kaszárnya? A kiegyezés [1867] után ide irányították a magyar királyi szabolcsi 41. honvédzászlóaljat és a magyar királyi hajdúsági 15. lovasszázadot. Az alosztályokat a régi módi szerint magánházakhoz szállásolták el, hiszen kaszárnyák akkor még nem álltak rendelkezésre. 1874-ben vezényelték Nyíregyházára a kassai 5. honvéd huszárezred II. osztályát.

A serház, azaz az itt főzött serital nem hozott kellő hasznot, ezért a város 1874-ben a Honvéd utca és a Serház utca által határolt területen, részben a serház átalakításával laktanyát épített. Ez volt az első laktanya a városban. Ma már a laktanya sem látható, de a régi idők emlékét még őrzi a Serház utca neve. Az 1920-as évektől jelentősen felduzzadt a város katonasága. Arról nincs tudomásunk, hogy Kókay István járt-e valaha Nyíregyházán. Mindenesetre azt tudta, hogy messze van, Szegedtől biztosan.

A két Világháború között három laktanya működött Nyíregyházán: a Gábor Áron tűzérlaktanya, a Nagy Huszárlaktanya és a Damjanich laktanya.

A nyíregyházi Huszár-telepen található az egykori huszárlaktanya, melyet az első világháború után építettek. A huszár ezred a huszárlaktanyában, míg a gyalogezred a volt honvéd laktanyában és a város közintézményeiben kapott elhelyezést. A huszárlaktanyában helyezték el a magyar királyi 6. tüzérosztályt is, amelyik 1921-től a 12. gyalogezreddel együtt a debreceni 6. vegyes dandár kötelékébe tartozott. A gyalogezred III. zászlóalja Nyírbátorban volt. 1931-ben a huszárok Hadik András, a tüzérek Gábor Áron nevét vették fel. A tüzérek átköltöztek a honvéd utcai laktanyába, így a huszárezred kényelmesen rendezkedhetett be a lovassági laktanyában. 1928-tól 2 ezredes lovasdandár kezdte meg működését Nyíregyházán. 1942-től a dandárt háromezredes lovashadosztállyá szervezték át. 1944 augusztusára, az alakulatok a fronton harcoltak, a nyíregyházi kaszárnyákban csak a pótkeretek maradtak.

Nyíregyháza harmadik laktanyáját a Damjanich Jánosról elnevezett, gyalogsági laktanya  korszerűen berendezett épületeit 1931 végén vehette birtokba a 12. gyalogezred. A nyíregyházi katonák a békehelyőrségekben tartózkodtak amikor beállt a hadiállapot a Szovjetunióval. Nyíregyházán csak 1941 őszétől mozgósították a gyalogos alakulatokat. 1943. október 11-én kelt döntés értelmében már a Donhoz kivonuló 2. magyar hadsereg kötelékében találjuk a nyíregyházi 12. gyalogezredet is. A közel 4500 fővel indult 12. honvéd gyalogezred 21 tiszttel és 714 katonával tért vissza Nyíregyházára.

A demokratikus honvédség 1945 tavaszi megszervezéséig nem állomásozott katonai alakulat és intézmény Nyíregyházán, mint ahogyan ma sincsenek működő katonai alakulatok vagy laktanyák. Ma már időben, messze van a nyíregyházi kaszárnya.