5 étel ami remek D-vitamin forrás lehet, amikor a napsütésből csak kevesebb jut

A téli hónapokban folyamatosan csökken a szervezet D-vitamin-szintje. Pedig ez a vitamin kulcsfontosságú a csontjaink egészségéhez illetve az izmok és az immunrendszer működéséhez is.

Ha nem szívesen szednénk pirulákat, akkor érdemes a táplálkozásunkon változtatni, olyan élelmiszereket fogyasztani, melyek tartalmazzák ezt a vitamint. A Helló vidék cikkében most annak jártak utána, miért ilyen fontos szervezetünk számára a D-vitamin, illetve milyen ételekben, alapanyagokban találjuk meg.

Az elmúlt két évben zajló járványhelyzet okán az érdeklődés középpontjába került az immunrendszer, illetve az immunrendszer támogatásának lehetőségei. Számos mindennapi szokás, életmódbeli tényező szerepe felértékelődött, mint pl. a rendszeres testmozgás, a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, a - lehetőségekhez képest - stresszmentes(ebb) életmód, valamint a változatos, kiegyensúlyozott táplálkozás.

Az nem kérdés, hogy a táplálkozásnak nagy szerepe van az immunrendszer megfelelő működésében, a divatos kifejezés, az immunerősítés fogalma azonban már vitatható. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége szerint, azzal tudjuk legjobban támogatni az immunrendszerünk működését, ha étrendünkben minden makro- és mikrotápanyag szintje megfelelő, hiszen a fennálló hiányállapotok rontják a szervezet ellenállóképességét, így az lényegesen jobban ki van téve minden fertőzésnek, betegségnek.

Sajnos rengeteg álhír, téves információt zúdul ránk, étrend-kiegészítők, csodavitaminok és superfoodok hada, melyek egy része egyszerűen hatástalan, de mások veszélyesek, egészségre ártalmasak is lehetnek - hívják fel a figyelmet a MDOSZ szakemberei.

Az igazság az, hogy nincs egy olyan élelmiszer vagy étrend-kiegészítő sem, amely önmagában elég lenne egy fertőzés kivédésére vagy egy betegség meggyógyításához. Ezt támasztja alá az is, hogy a koronavírussal kapcsolatos dietetikai irányelvek is a gyümölcs- és zöldségfélékben gazdag étrendet javasolják, hiszen így hozzájuthatunk természetes forrásból mindazokhoz a vitaminokhoz és nyomelemekhez, amelyek szerepet játszanak az immunrendszer működésében - tették hozzá a szakértők.

Mint mondták, a szakirodalomban a legnagyobb figyelmet az A-vitamin, illetve a β-karotin, B6-, B12-, C-, D-, E-vitamin, cink és szelén kapja, amelyek több mechanizmuson keresztül segítik a védekezésünket. Egyrészt szerepet játszanak a fizikai „védelmi vonalak”, ún. barrierek (pl. bőr, gyomor-bélrendszer, légutak stb.) épségének fenntartásában, másrészt mind a veleszületett, mind a szerzett immunválaszban szerepet játszó sejtek működését is támogatják.

Vannak olyan időszakok, állapotok (pl. őszi-téli hónapok, betegségek, várandósság, fokozott stresszel járó helyzetek), amikor a szervezetnek a normál mennyiségnél többre van szüksége a felsorolt vitaminokból és ásványi anyagokból, ilyenkor előfordulhat, hogy pusztán természetes forrásokból már nem tudjuk fedezni a szükségletet, és étrend-kiegészítők szedése válik szükségessé. Ha az immunrendszerünk támogatását nem csak ezekben az esetekben, hanem mindig szem előtt tartjuk, a nagyobb kitettség esetén már egy jobb immunvédekezéssel vágunk bele a nehezebb időszakba, ami előnyünkre válhat - emelték ki.

Mivel a hidegebb hónapokban a napsütésből is kevesebb jut, így előtérbe kerülnek az olyan vitaminok, mint a D-vitamin. Persze a pirulák mellett más módon is hozzájuthatunk a legfontosabb tápanyagokhoz, ez pedig az étkezés. Többször írtunk már mi is arról, hogy érdemes mindig szezonális zöldséget, gyümölcsöt fogyasztani, hiszen az adott időszaknak megfelelő vitaminokat így könnyen megunkhoz vehetjük.

">Mit érdemes tudni a D-vitaminról?

Bár a D-vitamin megtalálható kis mennyiségben élelmiszerekben, pl. tejtermékekben, tengeri halakban (főként a halmájban, halmájolajban), tojássárgában és a dúsított élelmiszerekben (pl. tejitalok, joghurtok, gabonapelyhek), a bőrben UV-B sugárzás hatására kialakuló D-vitamin az emberi szervezet legfőbb D-vitamin-forrása. Éppen ezért az őszi-téli időszakban, amikor kevesebb napsugárzás ér minket, javasolt D-vitamin kiegészítést alkalmazni, de ennek mennyiségét személyre szabottan kell meghatározni, hiszen pl. időseknek, túlsúllyal rendelkezőknek vagy felszívódási zavarban szenvedő betegeknek nagyobb a szükséglete.

A D-vitamin szerepe, hatásai az egyik legtöbbet kutatott terület. A különböző vizsgálatok eredményei sokszor ellentmondanak egymásnak. Vannak olyan hatásai a D-vitaminnak, amelyek egyértelműek, pl. a kalcium-anyagcsere szabályozásában betöltött szerepe, de az immunvédekezés szempontjából számos tisztázatlan kérdés van.

Több vizsgálatban összefüggést találtak a magasabb D-vitamin-szérumszint és a kevesebb légzőszervi fertőzés között. Más felmérésekben viszont nem találtak szignifikáns összefüggést a szérum D-vitamin-szint és az alsó légúti fertőzések gyakorisága vagy súlyossága között. Az alacsonyabb D-vitamin-szintet, illetve a D-vitamin-hiányt számos betegséggel hozták összefüggésbe, pl. csontritkulás, autoimmun betegségek, szívelégtelenség, magas vérnyomás-betegség.

Ez rendkívül szomorú hír számunkra, hiszen a 2014-es Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP) adatai szerint a magyar lakosság élelmiszerekből származó D-vitamin bevitele nagyon alacsony, nők esetében 2.0 μg, férfiak körében 2.5 μg volt. A napi beviteli referencia (NRV) érték sokáig 5 μg vagy 200 NE (nemzetközi egység) volt (még a felmérésben is ez szerepel), míg a tolerálható felső beviteli szintet, azaz azt a mennyiséget, amely napi rendszeres bevitel esetén sem fejt ki egészségre kedvezőtlen vagy ártalmas hatást, ennek húszszorosában, 100 μg-ban vagy 4000 NE-ben határozták meg. 2012-ben született 3. Magyar D-vitamin konszenzus megemelte a napi beviteli referencia szintjét (1500-2000 NE), illetve említést tett arról, hogy túlsúly és elhízás esetén nő a szükséglet, ebben az esetben a duplája, 3000-4000 NE a javasolt bevitel. Mindezek az értékek akkor igazak, ha megelőzni szeretnénk a hiányállapotot, ha azonban már egy kialakult D-vitamin-hiányról van szó, ennek sokszorosát javasolják. Az ajánlásnál nagyobb dózis alkalmazása nem jár további előnyökkel, sőt, akut vagy krónikus mérgezést is okozhat.

A D-vitamin zsírban oldódó vitamin, a szervezet képes tárolni, de 2-3 hónap alatt vitaminhiányos állapot alakulhat ki pótlás nélkül. Ezért fontos, hogy – ha nem is minden nap – , de legalább heti két-három alkalommal fogyasszunk D-vitamint tartalmazó ételeket is. Most összegyűjtöttünk néhány, D-vitaminban gazdag alapanyagot, ételt, amelyet nem csak a téli hónapokban, de minden évszakban érdemes fogyasztania a szakértők szerint.

halak:

A halak közül legfőként a zsírosabb fajták a legjobbak. Ezek közül a lazac, a tonhal és a szardínia erős D-vitamin-források.

gombák:

Gombák közül nincs rossz választás, hiszen mindegyik tele van vitaminnal. A napi D-vitamin szükségletet már 10 dkg gomba (kb. 3 db csiperke) elfogyasztásával is fedezni tudjuk.

tojás:

Egy tojássárgája körülbelül hét százalékát tartalmazza a napi szükséges D-vitamin-mennyiségnek, és a benne lévő zsír segíti a felszívódást is. Ajánlások szerint egy egészséges ember nyugodtan elfogyaszthat napi egy vagy két tojást anélkül, hogy aggódnia kellene a koleszterinszintje miatt.

máj:

Kevesen tudják, de a máj is kiváló forrása lehet a D-vitaminnak, ezért érdemes felhasználni főzés során. Nem csak pörköltben, de pástétomok alapanyagaként is kiváló alapanyag lehet.

tej:

A tej és tejtermékek az egészséges étrend alappillérei és nagy mennyiségben tartalmaznak kálciumot és D-vitamint. Érdemes őket is beépíteni a mindennapi táplálkozásba.

hellovidek.hu