Padlássöprés a Beregben - 1948-53 között a szép jövő a propaganda plakátokon maradt

Az 1948-as esztendőt a „fordulat évének” is nevezték. Ez volt a szocialista ipar és a szocialista mezőgazdaság kiépítésének kezdete. Az ipar államosítása után a mezőgazdaság maradt az egyetlen terület, ahol a kommunista irányítású állam nem tudta 100%-ban érvényesíteni akaratát.

1948–1956 közötti agrárpolitika legfőbb jellemzője a parasztság egyes rétegeinek egymásra uszítása, a kuláklisták készítése, a kötelező beszolgáltatási rendszer, az adóterhek általános növelése és az ezzel járó erőszakos szövetkezetszervezés és földrendezés volt. A szép jövő mindvégig a propaganda plakátokon maradt.

A kollektív gazdálkodás elől sok gazdálkodó inkább elmenekült, földjeiket a szövetkezetekre és az állami gazdaságokra hagyták. A politikai vezetés eleinte örült a folyamatnak, a szövetkezetek számára viszont a munkaerő elmenekülése súlyos gondok forrásává vált, mert a gépesítés színvonala nagyon alacsony volt.

Vámosatyán a szövetkezet szervezése viszonylag egyszerűen ment, mert a lakosság soraiban igen sok volt a szegényparaszt. Az 1949. évi népszámlálási adatok alapján Vámosatya 1123 fős lakosának csak 22%-a rendelkezett valamilyen gazdasággal (földbirtokkal), de semmilyen gazdasága nem volt a lakosság 78%-ának [875 fő]. A birtokok is inkább csak kis és középbirtoknak számítottak. 1 hold [1 katasztrális hold = 0,5755 hektár] földje 8 főnek volt, 3 holddal 49 fő rendelkezett, 5 holdja 52 főnek, 10 holdas gazda volt a legtöbb, összesen 88. 15 holdja 32 gazdának, 20 holdja 11, 25 holdas birtoka 5 főnek, 35 hold körüli birtoka mindössze két főnek, 50 holdas birtoka is csak 3 főnek volt, ami nem számított nagybirtoknak.

A megye létrehozott szövetkezeteiben a gépesítés nem érte el a háború előtti szintet, noha az európai átlaghoz képest az is alacsonynak számított. A mezőgazdaság elavult technikai szinten maradt és a parasztság megsarcolása mellett a könnyű-, és az élelmiszeripart,  valamint, a szolgáltatásokat, és az infrastruktúra fejlesztéseket teljesen elhanyagolták.

A Magyarországon 1948 után bevezetett gazdasági stratégia alá volt rendelve a háborúra való gyorsított ütemben történő felkészülésnek, ugyanis 1950-től a koreai háború miatt számoltak a harmadik világháború kitörésével. Az 1948-tól már tervezett de csak 1950-ben indítandó I. ötéves terv rendkívül feszített feladatokat tartalmazott, és a lakosságtól egyre nagyobb áldozatokat követelt.

A terv legfőbb jellemzője az volt, hogy igen rövid idő alatt kimagaslóan gyors fejlődést kívánt elérni a gazdasági élet legkülönbözőbb területein. Egyidejűleg irányozta elő a gyors iparosítást, a jelentős agrárfejlődést, a népgazdaság egészére kiterjedő modernizálást és az életszínvonal emelését.

A terv 1951 februári változata már az ipari termelés megduplázását írta elő, ráadásul úgy, hogy a mezőgazdasági termelés és az életszínvonal is 50-50 %-ot emelkedjen. Ezeket a képtelen célokat úgy akarták elérni, hogy a lakosságot ésszerűtlen takarékosságra kényszerítették. Úgy gondolták, hogy ez majd növeli a beruházási lehetőségeket, ami majd a gazdasági növekedés gyorsulásához vezet.

A belső források maximális kisajtolására épülő gazdaságpolitika legfőbb eszközei az ár- és adópolitika, valamint a beszolgáltatás voltak. Az 1950-es években a falusi lakosság minden rétegét leginkább ez sújtotta. A beszolgáltatott mezőgazdasági termékekért csak jelképes árat fizettek, az így keletkezett jövedelem jelentős hányadát pedig a nehézipar kapta meg. A beszolgáltatási rendszer szinte évről évre változott, és közben nőtt a beadási kötelezettség mértéke is.

Az 1952-es gyenge termés ellenére ismét emelték a beszolgáltatás mennyiségét. Ennek eredményeképpen 1952 telén a falusi családok vetőmag és élelem nélkül maradtak. A köztudatba ez az év a „padlássöprések éve”-ként vonult be, mert a gazdákra kivetett terményt akkor is be kellett szolgáltatni, ha nem termett semmi. A gazdáknak meg kellet azt valahol vásárolni.

A beszolgáltatási kötelezettség elmulasztását a beadás felemelése, majd kártérítés kivetése, végül helyszíni elszámoltatás követte. A hatóságok akár internálhatták vagy bírósági eljárás alá is vonhatták a „szabotálót”. Ekkoriban mosolygó embereket csak a propaganda plakátokon lehetett látni.

A témáról bővebben Vámosatya honlapján (www.vamosatya.hu) lehet olvasni.

SzJJ

A cikk Vámosatya önkormányzatának és polgármesterének hozzájárulásával készült.