Mindenszentek, halottak napja, halloween - három külön ünnep

Holnap november 1. mindenszentek napja. Azonban sokan mai napig nem tudják, hogy pontosan miről szól ez az ünnep, és mitől más, mint a halottak napja, vagy az országunkban már egyre nagyobb népszerűségnek örvendő halloween.

Elsősorban azt érdemes tisztázni, hogy a katolikus hagyományok szerint a mindenszentek napja és a halottak napja nem egy és ugyanaz. November 1-jén ünnepeljük a mindenszentek napját, míg 2-án a halottak napját. Az utóbbi évtizedekben pedig már egyre többen ünneplik Magyarországon a halloweent is, ez pedig október 31-én tartjuk.

Mit ünneplünk mindenszentek napján?

Mindenszentek napját november 1-jén ünnepeljük. Eredete – minden téves információ ellenére – nem kizárólag a katolikus kereszténységre vezethető vissza, hanem annál sokkal távolabbi korra eredeztethető. Az ősi pogány kelta Samhain ünnephez kapcsolódik, ugyanis a kelta népek ekkor ünnepeltekék az új évet, és a téli sötétség időszakának a kezdetét. Különös érdekesség, hogy a pogány hit szerint az elmúlt év során elhunytak lelkei ezen a napon a holtak birodalmába vándorolnak. A népi hiedelem szerint ez a vándorlás kellően összezavarhatja az élők életét, így ennek a folyamatnak a megkönnyítése érdekében étel- és állatáldozatokkal kedveskedtek az elhunyt lelkeknek.

A római katolikus kereszténység ezt az ősi kelta szokást a 7. századtól vette át, és olvasztotta be a vallásba. A hagyomány szerint ilyenkor az elhunyt, üdvözült, katolikus szentek kerülnek megünneplésre. Azonban ezt az ünnepet a pogány társadalom összekapcsolta azzal az ünneppel, mikor a halottiakról emlékeznek meg.

A mindenszentek ünnepét 844-ben nyilvánították egyetemes ünnepé, IV. Gergely pápa idején. Magyarországon pedig 2000 óta munkaszüneti nap.

Fontos tudni, hogy a teljes keresztény világ ebben nem egységes, ugyanis míg az ortodox kereszténység egy héttel később tartja az ünnepet, addig a reformátusoknál sem a halottak napja, sem pedig a mindenszentek nem tartozik az egyházi ünnepek közé.

Mit ünneplünk halottak napján?

A mindenszentek napját követő napon a halottak napját ünnepeljük. A katolikus hagyományok szerint az üdvösséget nem nyert, elhunyt hívek napja ez, akik még a tisztítótűzben vannak. Ezt a napot 998 óta tartják november második napján. Magyarországon ilyenkor az elhunytakról emlékezünk meg.

Annak ellenére, hogy alapvetően nem egy eredetre vezethető vissza a két ünnep, mégis napjainkra szinte teljesen összemosódott. A két ünnepet megelőző napokon a hozzátartozók általában megtisztítják, feldíszítik a sírokat. Halottak napján pedig az emberek elhunyt szeretteik sírján gyertyát gyújtanak és megemlékeznek róluk. A hagyomány szerint ilyenkor azért szükséges gyertyát gyújtani, mert a halottak, akik haza kívánnak látogatni a sírhoz, így találnak oda könnyedén, és nem fognak eltévedni. Régebben szokás volt ilyenkor megteríteni a holtaknak és ételt vinni számukra.

Mit ünneplünk halloweenkor?

Október 31-én ünnepeljük a halloweent. Ez az ünnep szintén az ősi kelta hagyományokhoz vezethető vissza, méghozzá a már az előbbiekben is említett Samhain ünnepre, mely kifejezetten az írekhez kötődik. Eredetileg ez a pogány kelta boszorkányok, kísértetek, démonok és halálistenek ünnepe volt. Napjainkra már számos szokás köthető ehhez az eseményhez: ilyen a tökfaragás, a gyertyagyújtás, de egyre elterjedtebbek a jelmezes bulik is. Az Egyesült Államokban pedig ilyenkor különös hagyomány, hogy a gyermekek házról-házra járnak édességekért, ám hazánkban ez egyelőre még nem kifejezetten szokás.