A pálinka hatása az utókorra Szatmárban a XX. század elején

A pálinka hatása az utókorra Szatmárban az 1900-as évek elején. (Azt meg kell jegyezni, hogy minden 21 éves férfinak meg kellett jelennie katonai sorozáson, abban az időben az orvosi vizsgálatot szigorúan vették)

Az 1900-as évek elején Szatmár vármegye monográfiájában ez olvasható a pálinka fogyasztásáról:

"Az alföldi részeken a szatmári és gyarmati járásokban terjedt el a pálinka legnagyobb mértékben. A gyarmati járás 31.000 lakosságából 272 notórius alkoholista ; a 70 életéven felül ma 339 egyén él.

A legjózanabb községek : Milota, Csécse, Tiszakóród, Istvándi és Kömörő. Ezekben 3600 lakosból 71 él ma 70 éven felül, ellenben Cseke 2000 lakosa között ma csak 5 él 70 éven felüli korral.

Csekében van a pálinka legjobban elterjedve. Ujonczozáskor (sorozáskor - a szerk.) a józan életű községek 21 éves fiai még egyszer akkora százalékkal soroztatnak be, mint a járás alkoholista vidékeiről.

A hasonló talajú — és vagyoni viszonyokkal bíró, — de józanabb lakosságú szomszédos csengeri járásból, midőn a 21 éves újonczok 70 százaléka vált be, ugyanakkor a gyarmati járásban a 21 éveseknek csak 34,4 százalékát sorozták be; ez már a pálinka hatása az utódokra. "

Orvosi megfigyelés, hogy a nagysomkúti járásban (jelenleg Románia - a szerk.) a pálinkaivás nemcsak szegénynyé, de butává is tette a népet s a mely községben a korcsmák tömege éktelenkedik, ott az átlagos életkor 30—40 évre sülyedt ; a 25 éves már 50 évesnek látszik ; ruházata piszkos, lakása undorító ; az iskolában sok a vézna, bágyadt tekintetű gyermek.

E járásban különben a józan paraszt kitűnően ruházkodik, vegyes tápszerrel él, szorgalmas, munkabíró, erkölcsös, kis betegséggel orvoshoz fordul, a részeges csak akkor, ha látleletet vesz, hogy vérbelijén bosszút álljon.

Forrás: https://adt.arcanum.com/hu/view/Borovszky_Szatmar