"Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy!"

A Piroska egyes források szerint a latin Prisca névből származik. Belőle  először Piriska, majd ebből Piroska lett. A Prisca jelentése: régi, ősi, tiszteletreméltó.

Piroska ókeresztény vértanú és Árpád- házi Szent Piroska

Mások szerint a Piroska magyar eredetű női név. A magyar Piriska szó volt az elődje, majd ebből Piroska lett, jelentése: szintén  régi, ősi, tiszteletreméltó.  Abban mindkét " párt" egyet ért, hogy  a név hangalakjának változásában a régi magyar Piros név hatásának,  s a piros szónak is szerepe lehetett.

Két Szent Piroskát is ismerünk!.

Az egyik Piroskát az egyház ókeresztény vértanúnak tekinti.  Legendája szerint Claudius császár pogány áldozatra  akarta kényszeríteni a  keresztény Piroskát, de  a lány hű maradt a hitéhez. Ezért a császár a kor szokásainak megfelelően számos módon és eszközzel kínoztatta Piroskát, aki viszont  szakadatlanul csak imádkozott  és imádkozott a börtönben.

A császár belátta, hogy Piroskát nem tudja megtörni, ezért halálra ítélte. A lányt ekkor először oroszlánok elé vetették ebédnek, aztán máglyára küldték de hiába,  nem esett bántódása.  Végül az Aventinus-hegy tövében fejezték le,  ott a tiszteletére templomot emeltek.

A másik Árpád- házi Szent Piroska Szent László király  leánya, akit az ortodox egyház avatott szentté. Piroskát magyar szentként tiszteljük. Miután édesapja meghalt, sokáig Könyves Kálmán udvarában élt. 25 éves korában eljegyezték a bizánci trónörökössel, Ioannés Komménosszal. A házasság megkötéséhez Piroskának át kellett térnie az ortodox hitre, amelyben az Eiréné  magyarul Irén nevet kapta. Szent László leánya jó császárnő és hűséges, segítő hitves lett. Férjével  közösen alapította a konstantinápolyi Pantokrator monostort. Gyakran fogadott szentföldi zarándokokat,  meg küldötteket  a hazájából, többször közvetített a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom között.

Halála után az ortodox egyházban szentté avatták. Mozaik képét a Hagia Sophia a mai napig őrzi.

NÉPSZOKÁSOK:

Régen úgy tisztelték meg Piroska napját, hogy  nem dolgoztatták se  a lovat, se marhát.

A házasodni vágyó lányok ezen a napon piros kendőt kötöttek a nyakukba, fejükre, ezzel jelezték, hogy még ebben az évben férjhez igyekeznek menni. Azt tartották ugyanis,  hogy az a lány, aki ezen a napon piros kendőt köt a nyakába, még abban az esztendőben férjhez megy.

Ehhez a naphoz időjárási regula fűződik:

"Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy!"

 Tánczos Erzsébet/netfolk.blog.hu