„Mindenkit megérintett valahogyan a dal" - beszélgetés Pongó Ottóval, a tyukodi Rocksuli alapítójával

Mesélj egy kicsit arról, milyen volt és milyen most az élet Tyukodon, illetve, hogy hogyan kapcsolódsz a zenéhez?

Tyukodon születtem. Itt is jártam iskolába és ide tértem vissza tanítani. Tyukod egy kis falu az ország keleti szélén, közel a román határhoz. 

Zenei „előmenetelem” akkor kezdődött, amikor édesapám a nyíregyházi útjáról egy elektromos gitárral jött haza. Akkoriban az elektromos gitár léte is ritkaságszámba ment. Én akkor hatodik osztályos gyerek voltam. Az internet és zenetanár nélküli világban nagyon nehéz volt bármilyen hangszeren is megtanulni játszani. Szinte ugyanabban az időben a helyi Termelőszövetkezet elnöke a fiatalok megtartása és szórakoztatása miatt egy teljes zenekarra való felszerelést vásárolt. Ez a hatvanas évek végén valóságos csodának számított. Abban az időben Szabolcs-Szatmár megyében (akkor még ez volt a neve) igazából három zenekar működött: Nyíregyházán a Zenit, Mátészalkán az Apolló és Tyukodon a Triumph. A fiúk néha megengedték, hogy ott lehessek a zenekari próbákon. Ott szívtam először magamba a zenélés, a zenekarban zenélés semmihez sem hasonlítható élményét. Tőlük sok mindent ellestem. 

Az általános iskola elvégzése után a Csengeri Ady Endre Gimnáziumba kerültem, ahol megalakítottam első zenekaromat. A rádióban hallott slágereket próbáltuk leutánozni, ami kisebb-nagyobb sikerrel meg is történt. Már akkor is az volt a fő gondolatom, hogy saját dalokat kell írni és azzal kell elvarázsolni a közönséget, ezért egyre több saját dalt is írtunk, amelyeknek sikere is volt, de később minden zenésztársam szétszéledt az országban. Első komolyabb sikert a Cromwell zenekarral értük el. 2000-ben Angyal címmel még egy CD-t is kiadtunk magánkiadásban. A mai napig rendszeresen írok dalokat ünnepi műsorokhoz. A legbüszkébb a jelenleg is működő zenekaromra, a NELSON-ra vagyok. A banda minden médiatámogatás nélkül több mint 20 éve működik. Többször eljutottunk Erdélybe és a Felvidékre is. Koncertjeinken főként saját dalokat adunk elő, amiket általában én írok, a zenéket és a szövegeket is. 

Az utóbbi három évben a zenei életemben óriási változás történt. Egyik régi tanítványommal, zenésztársammal, Bélbász Sanyival megalakítottuk a RockSulit Tyukodon.

Mikor, minek hatására jött létre a Rocksulit? Mi a célja ennek a kezdeményezésnek?

A szomszédunkban megszűnt a Takarékszövetkezet. Sanyi barátom azt javasolta, hogy csináljunk ott egy RockSulit. Használt gitárok lesznek a falon, gyerekeket tanítunk zenélni, akikkel majd zenekart csinálunk… Először agyament ötletnek tűnt, de eltelt három év és minden, amit mondott, valóra vált. Zenei életem egyik legjobb döntése volt.

A környék tehetséges gyerekeit gyűjtöttük össze. Billentyű, dob, basszusgitár és gitároktatás zajlik nálunk, második osztálytól nyolcadik osztályig bezárólag. Három év alatt egy ötfős stabil zenekar alakult a legtehetségesebb gyerekekből. A zenekarral ebben az évben koncertturnéra indultunk. Az egyik dalunk Facebookos nézettsége öt hónap alatt meghaladta a KILENCVENEZRET és nézettsége napról napra nő. Büszkék vagyunk rá, hogy dalaink sikere által az ország sok pontjára eljutott a hírünk, de azt is mondhatnám, hogy a világ sok-sok pontjára jutott el, hiszen Európa, Amerika sőt, még Afrika több országában is hallgatják dalainkat. Ebben az évben több rendezvényre is meghívást kaptunk.

A lényeg: általános iskolás gyerekek igazi hangszerekkel élőben zenélnek!

Az interjú teljes terjedelmében itt olvasható:

koncertbooking.com