Életnagyságú Rákóczi lovasszobrot avatnak Beregszászban

Helyére került II. Rákóczi Ferenc lovas szobra a beregszászi Budapest téren. A szobrot ünnepélyesen, december 17-én, kedden avatják majd.

Vidékünk lakossága száz évvel ezelőtt akart Munkácson lovas szobrot állítani a nagyságos fejedelemnek, de akkor ezt a trianoni események megakadályozták. Száz évvel később Beregszászban végre sikerült.

Az alkotó Győrfi Lajos szobrászművész tizenegyedik nagy méretű, egyben a második legnagyobb lovas szobra került Beregszászba. A művész a szobor talapzatára állítása közben tudósítónknak elmondta: „Ferenc-napon érkezett meg a nagyságos fejedelem Beregszászba – nem így terveztük, de így alakult. Augusztus végére már bronzba lett öntve, azóta várta a Ferenc-napot. Most már biztosan felavathatjuk december 17-én, mert itt a szobor, és ha sikerül, hamarosan a helyére is kerül. Egyébként ötnegyedes a szobor, ami azt jelenti, hogy egynegyeddel nagyobb az életnagyságúnál, tehát 186 cm a ló marmagassága és kb. 220 cm magas Rákóczi rajta. Abban a korban ugyanis a lovagló lovak 155, maximum 160 centiméter magasak voltak, a huszárlovak pedig 145 cm körüliek voltak.”

A szobor helyére állítása sem volt egyszerű folyamat, hisz először kijelölték a talapzat tetején a csapok helyét, majd befúrták, helyére illesztették, és mivel stimmelt, beragasztották. A bronz lovas szobor súlya 1,2 tonna, ami megfelel egy átlagos személyautó súlyának.

A hatalmas méretű lovas szobrairól ismert Győrfi Lajos elmondta, hogy ez a tizenegyedik ilyen nagyságú lovas szobra, a legnagyobb Jan Sobietski lengyel király párkányi szobra, utána a most Beregszászban felállított a következő méretben. „A dolog oka, hogy II. Rákóczi Ferenc fejedelem az életben egy közel 190 centiméter magas ember volt. A kortársak feljegyzései szerint imádták a nők, ezt igyekeztem tükrözni a szoborral. Jól ki van pödörve a bajusza” – jegyezte meg viccesen a művész. Aki elmondta még, hogy az egyetlen hiteles arckép alapján dolgozott, amelyet 1724-ben Mányoki Ádám festett a fejedelemről Lengyelországban. Akkor a fejedelem lelkét is megfestette Mányoki, amit lehetett, belecsempészett a karcagi szobrászművész is a szoborba. Kétségkívül méltó emlékműve lesz a nagyságos fejedelemnek Beregszászban.

Brenzovics László, a KMKSZ elnöke is ott volt a szobor felállításánál, és történelmi eseménynek nevezte azt. Lapunknak elmondta: „Rákóczi újra megérkezett Beregszászba, hisz 1703-ban már volt itt. A beregszászi magyarok nemzedékek óta szerették volna, hogy legyen Rákóczinak egy szobra Beregszászban, és ezt most sikerült megvalósítani. Rákóczit sok minden köti Beregszászhoz, például az, hogy itt kezdődött el a szabadságharc a zászló kibontásával. Most ez végre megvalósult, száz évvel Kárpátalja elcsatolása után, egy rendkívül nehéz helyzetben.

Hálásak lehetünk a szobrászművésznek, Győrfi Lajosnak, a magyar kormánynak aki ezt finanszírozta Grezsa István miniszteri biztosnak a közreműködésével. Remélem, hogy fontos értéke lesz ez a szobor a városnak, ahol meg lehet majd emlékezni a nagyságos fejedelemről” – hangsúlyozta a KMKSZ elnöke.

Badó Zsolt/ karpataljalap.net