Komoly adózási buktatók a KATA és a KIVA adózási formát választóknak. Mire kell figyelni?

Töretlenül nő a kisadók (kata, kiva) népszerűsége, mérnökök, programozók, fodrászok, ügyvédek ezrei választják ezen adózási formák valamelyikét. Ám csak kevesen szembesülnek azon kockázatokkal, amelyeket ezen adózási formák rejtegetnek. Márpedig ezek következményei súlyos adóforintokban és büntetésekben mérhetők, akár a kisadózó, akár pedig a neki jövedelmet juttató vállalkozás számára - hívta fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Fotó:google

Egyre többen választják a katát (kisadózó vállalkozások tételes adója) Magyarországon, 2017-ben már csaknem 240 ezren éltek ezzel az adózási formával. A kis- és középvállalkozások körében szintén szárnyal a kiva (kisvállalati adó) népszerűsége: már több mint 15 ezren adóznak így.  Így nem is csoda, hogy a kisadókból származó adóbevételek is jelentősen nőttek 2017-ben: katából mintegy 100 milliárd, kivából pedig 20 milliárd forint bevétele származott az államkasszának, ez a 2016-oshoz képest 45 százalékos növekedés.

Nem árt azonban az óvatosság azoknál, akik ezen adózási formák valamelyikét választják. A kata-szabályozás csapdát rejt magában: amennyiben ugyanis a kisadózó évi nettó egymillió forintnál nagyobb bevételt realizál ugyanazon személytől, úgy a törvény azt feltételezi, hogy a kisadózó és megrendelője/foglalkoztatója között munkaviszony áll fenn. Ez a feltételezés ugyan megdönthető, ehhez azonban a kisadózónak kell bizonyítania, hogy a törvényben listázott körülmények közül legalább kettő megvalósul. Ezek jelentős része azonban sokszor nehezen megfogható vagy bizonyítható - hívta fel a figyelmet Barta Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogásza.

Amennyiben ezt a kisadózó nem tudja bizonyítani, úgy a megrendelőtől kapott jövedelme munkaviszonyból származó jövedelemként adóztatandó. Ez pedig a foglalkoztatóra is komoly kihatással jár, ugyanis szociális hozzájárulás- és szakképzési hozzájárulás-hiány állapítható meg, az erre kivetett adóbírsággal, késedelmi pótlékkal (és esetleg mulasztási bírsággal) együtt.

A kiva választása bevételi és létszámkorláthoz van kötve. Értelemszerűen kapcsolt vállalkozásnak minősül a kiva-alany leányvállalata és az is, a kiva-alany tulajdonosa másik vállalkozást alapít. Nem árt azonban észben tartani, hogy két vállalkozás akkor is kapcsoltnak minősül, ha tulajdonosaik egymás közeli hozzátartozói. Így hiába teljesíti egy magánszemély tulajdonában levő cég vagy cégcsoport a kiva választásának a feltételeit, ha az adott személy édesapja, fia vagy testvére is cégtulajdonos. Ilyenkor ugyanis ezen cégek forgalmát vagy alkalmazotti létszámát össze kell adni, és könnyen kialakulhat olyan helyzet, hogy azok együttesen már meghaladják az adónem határértékeket. Különös problémát jelent ez a szabály azon családoknál, amelyek tagjai nem tudnak egymás üzleti ügyeiről, vagy ahol a családtagok közötti összetartás egyébként is lazább.

Forrrás: napi.hu