A pelikános párna története
- Írta: Bodnárné Varga Éva
- Közzétéve Beregszem
Lapos Zoltánné Kati a pelikános párnával
A Beregszem Hagyományápoló Művészeti és Kulturális Egyesület 6 keresztszemes remekművel pályázott az AMKA (A Magyar Kézművességért Alapítvány) pályázatára.
A neves szakemberekből álló zsűri a benyújtott 6 pályaművet érdemesnek ítélte a Duna Palotában kiállítani.
A hímzéseket Herczegné Andrássy Éva, Csatlós Istvánné, Nemes Attiláné, Novák Józsefné, Lapos Zoltánné és Losonczi Ildikó készítették.
Cikksorozatunkban az itt kiállításra került alkotásokat mutatjuk be.
A képen látható díszpárna azt a megtiszteltetést is kapta, hogy rákerült a kiállításon részt vevő alkotások könyv formájában kiadott album címlapjára. A Pelikános párnavég – minta alapján készített díszpárna, Lapos Zoltánné alkotása.
A képen látható díszpárna mintázatában a XVIII-XIX. század fordulójáról való hódmezővásárhelyi párnavég motívumai találhatók.
A díszítmény középrészén karéjos levelekből, virágos- leveles ágacskákból álló összefüggő, tömör szőttes jellegű hímzésmegoldás található. Ezt keretezi két oldalára tükrözve a fiókáit szíve vérével tápláló pelikán.
A pelikán, különböző vidékek népi hímzésein más növényi díszítő motívumok között díszítő elemként jelenik meg.
A saját vérével a fiókáit etető Pelikán Krisztus szeretetáldozatára utal, ahogy Krisztus is a vérét áldozza az emberiségnek.
A kicsinyeit vérével tápláló pelikán a 12. század óta a legkedveltebb Krisztus szimbólumok egyike, az áldozatkészséget, az isteni szeretetet fejezi ki.
Már az ötödik századból említi Epiphanius, hogy a gödénytojó szenvedélyes szeretetében oly odaadóan cirógatja fiókáit-csőrrel, karommal-, hogy azok belehalnak. Három nap múlva előkerül a hím, halott fiókák láttán úgy kétségbe esik, hogy csőrével felszaggatja a mellét. A sebéből a fiókákra kicsorduló vér életre kelti azokat…
A középkortól kezdve a keresztény hagyomány a pelikánt eucharisztikus szimbólumként tartotta számon, mert életet adó vérét párhuzamba állította a megváltó Krisztus kiontott vérével. A halottakat életre keltő vér az oltáriszentséget és a keresztet idézi, amit a Paradicsom egyik híres sora (XXV,113) „pelikánunk”-nak mondja Jézus Krisztust
A pelikán gyakran szerepel az egyházi heraldikában, láthatjuk kelyheken, úrasztali kannákon, oltárokon, ikonokon.
A pelikános minta később megjelent a beregi hímzésvilágban is, és híven tükrözi az alkotó személyiségét.
