Szabolcsi körtúra: Kisvarsány

A Község Maksai Ferenc szerint 1371-ben tűnik fel, mint amelyet a Káta nembeli Csaholyi Péter a neki jutott erdős területen telepített. 1426-ban már a mai Kisvarsány néven szerepel.

Másodlagos törzsi helynév: a törzsi eredetű Nagyvarsány határából vált ki és lakosaiból települt. Mai jelzője méretére utal, egykor azonban Újvarsánynak is hívták (Wywossan), s ebben az Új- a szomszédos Varsányhoz viszonyított korát jelöli (vö. Maksai: i.h.). A 16. századi dikális összeírásokban Kende-resvarsány (1543, 1549: kenderes warsan) néven említik, szemben a másik, Nagyvarsány-nyal (1543, 1549: Nagy warsan).

Fennáll azonban a gyanú, hogy ez a Kenderes név a falu határában lévő Ders nevének népetimológiás kiegészülése. Ders neve 1322-ben tűnik fel, mint a Gutkeled nembeli Pál bán fia Miklós birtoka, aki Bochou-val együtt 32 márkáért a rokon Zeleméri Mihály fiainak átengedi. Hét évvel később a birtok egy részét már az ugyancsak rokon Szakolyiak kezén találjuk, amelyet akkor Kisderzsnek neveznek.

Református templom
A XVI. században reformált anyaegyház, melyet az 1696-os és 1744-es összeírás is megerősít. A XVIII. század végén téglából épült temploma szerepel az írásokban, de helyi kutatások is bizonyítják, hogy már a középkorban egyházas hely volt, mert e templom helyén egy ma még feltáratlan templom állt.

1826-38 között a régi templomot oldalhajóval bővítették és tornyot építettek hozzá. 1908-ban ezt a kibővített templomot javították, vakolták, újra fedték, festették és új toronygombot csináltattak.

A gomb feltétele, amelyre 1908 pünkösdjén került volna sor tragédiába fulladt: Halász Géza a gombbal együtt lezuhant a magasból és szörnyethalt; e történet ma Varsányi balladaként ismert.

A templom úrasztali edényei közül két aranyozott ezüst pohár emelendő ki; az egyiket 1643-ban csináltatták, a másikat 1785-ben Csonka Sándor és Ns. Kozák Sára ajándékozta az egyháznak.

A templom berendezését 1834-ben Ns. Konz Imre nyírbátori asztalosmester készítette. 1795-ből való harangját az 1848-as szabadságharc idején elvitték, de mivel nem használták fel, így 1938-ban Egri Ferenc harangöntői két harangot öntöttek belőle – ma is ezt a két harangot használják.

A település jeles szülöttje Hunyady Margit színésznő, műfordító és színműíró, Hunyady Sándor író édesanyja.

forrás: Antal Miklós, Miklós Elemér: Itt élünk