Kerékpárúton a Tisza mentén: Milota, a papírhéjú hazája.

Milota kiváló kirándulóhely, ahol az épített környezet éppúgy felejthetetlen élményt nyújt mint az érintetlen természet. Kellemes kikapcsolódást talál az, aki a Magyarországra itt belépő Tisza-folyó partján nyaral, vagy csónakkal evezve gyönyörködik a táj szépségében. Természeti látnivaló még az önkormányzat által helyi természeti értékké nyilvánított "fehér nyárfás" a Tisza-partján.

Milota ősrégi település, mely a honfoglaláskori időben már lakott lehetett. Erre utal egy ma is ismert monda, az úgynevezett Mélóta monda (a falu nevét is innen eredeztetik). Nagy Lajos uralkodásának idejében keletkeztetett az az oklevél, amely elsőként említi a falut, melyet I. Lajos akkor, 1344-ben a Kölcsey családnak juttatott.1848-ig Milota jobbágy község volt 92 úrbéres gazdával, mellettük 18 nemesi család is lakott a községben. A falu eredetileg a mai ótemető helyén feküdt, de folytonos árvízveszély miatt az itt élők jobbnak látták, hogy magasabb fekvésű helyre települjenek.

A milotai református templomot 1788-ban kezdték építeni. 1793 május 23-án lett kész, amint az olvasható a restaurált királykazetta feliratán. A templom félköríves záródású, kelet-nyugati fekvésű, egy hajós épület. Késő-barokk stílusban épült. Eredetileg fa harangláb készült hozzá. 

Jelenlegi tornya 1827-ben épült. A templom építésének századik évfordulójára, 1893. májusára „az épület egész belsője a menyezettel, két karzattal és szószéki koronával, és az ülő székekkel együtt kifestetett Kiss Béla szatmári festő által”-ahogyan az 1893. évi emlékirat is arról megemlékezik. Az elmúlt években a szószékkorona, a padok, a karzat, az ajtók, és a mózespad restaurálását végeztette el a gyülekezet. 

A milotai dió világhírű, már a múlt század elején az Milotai 10-es, és a Papír héjút a londoni tőzsdén jegyezték.

Ez a dió az alapja a 2013-as év Magyarország tortájának, a Milotai mézes grillázstorta.