Kerékpárúton a Tisza mentén: Gulács, az őskori település

Gulács település helye már az őskorban is lakott volt. Erről tanúskodnak régészeti leletei, az őskori urnákban gyakran találtak aranykarikákat nagy mennyiségben.

Gulács neve először 1327-ben Károly Róbert király uralkodása idején a Zichy grófi család levelezésében kerül említésre.

A Gulácsy család az első írott forrástól a II. világháború befejezéséig fontos szerepet tölt be. Településünk korabeli fontosságát jelzi, hogy 1654-ben több ízben is tartottak itt megyei gyűléseket a Gulácsy család kúriájában.

Településünk lakossága büszkén emlékszik II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelemre. A tarpai Esze Tamás ezredes kapitány seregében több mint száz gulácsi kuruc harcolt. Hűségük elismeréseképpen Rákóczi fejedelem hajdú kiváltságokat adott részünkre.

A fejedelem emlékét számos történet őrzi: - Rákóczi elment a gulácsi kovácshoz lovat patkolni. A kovács felesége finom ebédet készített. Ebédelés ideje alatt jött a hír: Jönnek a labancok! A fejedelmet el akarják fogni! A kovácsmester megfordította Rákóczi lova lábán a patkókat. Így a fejedelem sikeresen elmenekült.

Lakói idejekorán áttértek a református hitre, 1595-ben már virágzó anyagyülekezetük volt, melyhez Tivadar „fiókul tartozott”. 1600-ban papja Szentmiklósi Demeter, tanítója pedig Beregszászi Márton volt. Anyakönyvét 1773 óta vezetik.

Nevezetessége:

A falu központjában lévő útkereszteződésnél magasodó református templom a 19. század elején épült gótizáló jellegű pillérekkel. A hatalmas, műemlék jellegű templom és háromszintes tornya szokatlan egy ilyen kis településhez. 1646-os évszámú kisebbik harangja a korábban itt állt középkori templomból származhat. A nagyobbik torony felállítására 1766-ban kért a hitközség hatósági engedélyt. „A régi és sírbolttal ellátott temploma helyett 1818-ban kezdett újat építeni, melynek azon évi aug. 3-án tétetett be alapköve a közös utcából szakasztott téren, hol a pap- és iskolalakok is állnak.”
A templom épületéhez közel, szerény parkban látható a község világháborús emlékműve, a falu szülötte, Tilles Béla fémből készült fémplasztikája.
Gulácsra sok író kapott meghívást könyvtári találkozókra, így Szabó Pál, Jobbágy Károly, Bory Zsolt, Sipkay Barna, Bozóky Éva stb. Egy látogatása alkalmával a Zeneakadémiát végzett Fábián Zoltán, a Magyar Írószövetség titkára Vitális Sándor tiszteletes unszolására a templom orgonáját is kipróbálta.

Fiatal korában a festő Gulácsy Lajos (1882 – 1932) több vakációt töltött itteni rokonságánál.

Jeles szülötte: Madarász László (1811-1909) lapszerkesztő, Kossuth forradalmi terrorizmust követelő rendőrminisztere, aki a szabadságharc bukása után emigrált, távollétében halálra ítélték, emigrációban hunyt el. Továbbá Várady Gusztáv (1836-1873) költő, drámaíró. Jogi diplomát szerzett, színészkedett is. A faluhoz kötődik Várady Gyula ügyvéd, országgyűlési képviselő is. Munkács városa tiszti főügyészeként végzett munkásságát a város aranyéremmel ismerte el.
A községben teljesített lelkipásztori szolgálatot Jósfafői Deli Pál (1686-1735) hitszónok, a Rákóczi-szabadságharc hadi írnoka.A 2001-ik évi hatalmas árvíz óriási károkat okozott a községben. A közös összefogás eredményeként akár a hamvaiból föltámadt főnix, megújultan fogadja látogatóit a falu.

forrás: Antal Miklós, Miklós Elemér: Itt élünk