Petőfi-legenda Berkeszen

1954 őszén Kreskay Miklós a szabolcsi Berkeszen járt egy családnál. Az egyik gyermek egy könyvet tett elé, fellapozva abban Petőfi „Véres napokról álmodom...” című versét, s boldog büszkeséggel mutatott rá a vers alatti „Berkesz” helynévre. Büszkélkedett azzal, hogy ezt a verset Petőfi a mi falunkban írta. Magyarországnak akkor ez az egyetlen Berkesz nevű települése volt. Általában elfogadott volt az a hiedelem a falusiak számára, hogy Petőfi ezt a versét a szabolcsi Berkeszen írta.

kép: Berkesz (Szabolcs Szatmár Bereg vármegye Ferró Csaba felvétele)Forrás: https://www.facebook.com/berkeszesavayak

A falu lakói közül néhányan még azt is vélték, hogy a Vay-kastélyban, ahol a gyermekotthon volt, írhatta a költő a verset. 1957 tavaszán a gyermekotthon egyik növendéke még azt is mondta, hogy beszélt egy emberrel, aki pontosan meg tudja jelölni azt a házat, amelyben Petőfi ezt a verset írta, s egy, a kastély közelében levő házat mutatott. Így az az elképzelés, hogy a vers a szabolcsi Berkeszen íródott, már szinte legendává nőtt. Az akkori diákok, illetve a ma élő felnőttek között még ma is él ez a hiedelem. Olyan erős hittel meséltek az interjúalanyaim arról a vályogházról, amelynek a mestergerendájára fel volt írva, hogy Petőfi Sándor.

Pedig nem itt, hanem a Romániához tartozó, Nagybánya— Kolozsvár közötti országút mellett fekvő kis Sáros -Magyar -Berkeszen keletkezett a „Véres napokról álmodom ...” című vers. Ez a Berkesz közel volt gróf Teleki Sándor falujához, Koltóhoz. Petőfi is Koltóról rándult ki Berkesz-re. 1846 októberének vége felé Pap Zsigmondnál volt Petőfi Nagybányán. Ferenczi Zoltán „Petőfi életrajza” című könyvében le is írja, hogyan került Petőfi Koltóra. „Telekinek Pap megírván, hogy Petőfi nála van;- kocsin érte ment, s október 25—26-án kivitte magához (Koltóra). Nála éppen nagy értekezlet lévén a „Partium” ügyében, számosan gyűltek össze Közép-Szolnok és Kraszna megyékből” ... ^[2] Erdély akkor külön terület volt. Ez a rész (a Kővár vidék) a szorosan vett Magyarországból Erdélyhez volt csatolva. Ez a rész volt a Partium. Koltón a magyar területek egyesítése végett folytak politikai megbeszélések. Petőfi összes verseinek kiadásaiban pontos jelzéseket találhatunk arra nézve, hogy a versek mikor és hol keletkeztek. Itt „Koltó, 1846. október 26-november 5. kelettel több vers található. Utánuk „Berkesz, 1846. november 6. jelzéssel következik a „Véres napokról álmodom...” című vers. Majd ismét Koltóról keltezett versek következnek 1846. november 7-10-i dátummal. ^[3]

Tehát november 6-án, s csak rövid kirándulásra ment Petőfi Berkeszre. Ferenczi Zoltán így ír Petőfi e kirándulásáról s említett verséről: „A Véres napokról álmodom… kezdetű egy berkeszi kirándulás emlékét őrzi, hová elkísérte Telekit, aki Désre és Kolozsvárra utazott.

Ez a kedves falu a Nagybánya-Kolozsvári útvonalon fekszik. Eredetileg, mint láttuk, - megnyugodva Júlia szerelmében-, oly szándékkal ment Koltóra, hogy Telekivel és Harayval november 5-6-án ő is Kolozsvár felé kerül. Minthogy azonban október 9-én a kolozsvári országgyűlést úgyis elnapolták volt, felhagyván e tervével, Berkeszről ismét visszatért Koltóra.”  E kirándulás után pár napra, november 9-10-én, ő is elhagyta Koltót, és Szatmáron, Nagykárolyon, Debrecenen keresztül Pestre tért vissza.^[4]

Berkesz egyébként bortermő hely volt. Hogy milyen szerepe volt Berkesznek a koltói ház- tartásban, arról Teleki is beszámol Emlékirataiban: „Fényűzést nem vittem soha, ami kitelt a háztól, azt ettük a háznál. A legfőbb luxus-artikulua (fényűzési cikk) Pócsy Laci volt, a híres máramarosszigeti prímás, hatodmagával. Be-beállított hozzám és húzta. Híre ment, hogy Pócsy Laci Koltóra van, s a vidék java Koltóra jött. Quaterkáztunk cigány mellett, nyájaskodtunk nótára, a kellő bort termette a berkeszi lencsés...,” ^[5]

A fentiek alapján világos, hogy a „Véres napokról álmodom…” vers az erdélyi Berkeszen keletkezett. Petőfi Sándorral kapcsolatban az emberek szívében rejlő szeretet és tisztelet keltette életre a legendát.

kép: Sárosmagyarberkesz (Máramaros megye) Forrás: https://www.nagybanya.ro/lap/sarosmagyarberkesz

[1] Kelet- Magyarország 1958.01.19. száma 15 évf. Kreskay Miklós, Petőfi a megyénkben, A berkeszi legendák Hungaricana online, https://library.hungaricana.hu/hu/view/KeletMagyarorszag_1958_01/?query=pet%C5%91fi%20s%C3%A1ndor%20Szabolcsi%20Berkesz&pg=100&layout=s

[2] Petőfi életrajza III. Ferenczi Zoltán, Franklin Társulat, Budapest, 1896, 23.o. Magyar Elektronikus Könyvtár online,

[3] Petőfi Sándor összes költeményei versek 1846, Magyar Elektronikus Könyvtár online, mek.oszk.hu online. https://mek.oszk.hu/01000/01006/html/vs184607.htm#131

[4] Petőfi életrajza III. Ferenczi Zoltán, Franklin Társulat, Budapest, 1896, 25.o. Magyar Elektronikus Könyvtár online,

[5]Teleki Sándor: Emlékeim. I-II kötet, Budapest, Petőfi Társaság Aigner,1879–1880, Magyar Elektronikus Könyvtár online,

mek.oszk.hu online. http://mek.oszk.hu/16800/16871/