Egy kínos ügy a 16. századi Magyarországon

Nyírbátorban született 1560-ban – és Csejtén, 1614-ben halt meg. Báthory Erzsébet 1575-ig Ecsed vára kastélyában töltötte gyermekkorát. Alakját már férje életében is sötét homály övezte, pedig csak az öregedés ellen folytatott praktikákat, például minden tükröt összetört, hogy ne lássa öregedni magát.

Turóczi László jezsuita szerzetes a „Tragica historia”, 1729-ben kiadott művében keltette az asszony rossz hírét, azt állítva, hogy a vért, mint szépítőszert használja.

A vizsgálatot Thurzó György nádor (1557–1616) indította el az özvegy ellen 1610 márciusában, 6 évvel férje halála után. Az özvegyen maradt és visszavonultan élő asszony ellen indított eljárás során a kínvallatás hatására szolgálói és komornái beismerő vallomást tettek. Akkoriban a tanúk kínzása mindennapos volt, akiket a vallomás kicsikarása után le is fejeztek, vagy máglyán égettek el.

Báthory Erzsébet Nádasdy Ferenc gróffal 1575-ben kötött házasságot. Nádasdy feleségének Csejte [szlovákul Čachtice] várát és a körülötte lévő 12 falut adta nászajándékba. Nádasdy Ferenc hadvezérként a törökkel folytatott harcokban olyan sikeres volt, hogy a törököktől kiérdemelte a „Fekete Bég” nevet. Öt gyerekük született, akik közül csak három érte meg a felnőttkort. Erzsébet először Sárvárra került, ahol a Nádasdy családnak volt kastélya, majd ezután nem sokkal Csejtére [ma Szlovákiában, a Trencséni kerületben található] költöztek.

Nádasdy Ferencet az Oszmán Birodalom ellen vívott csatározások kötötték le, ezért Erzsébet sokat tartózkodott egyedül. 1603 őszétől végleg egyedül maradt, mert Nádasdy Ferenc egy Buda környékén vívott csatát követően már betegen tért haza Sárvárra, és 1604. január 4-én meghalt. Halála után egy protestáns prédikátor, Magyari István [Nádasdy Ferenc udvari papja és tábori lelkésze], kezdte terjeszteni a hírt arról, hogy Csejte úrnője a kastélyában ördögi praktikákat folytat. Tette ezt annak ellenére, hogy ura Nádasdy Ferenc adatta ki a hitvitázó Magyari István prédikációit.

Magyari István mindazok ellenére támadta úrnőjét, hogy Báthory Erzsébet a saját jobbágyaival anyai szeretettel bánt, és sosem ölt meg senkit közülük, bár az akkori viszonyok között ez nem lett volna egyedülálló. Vádlói később ezzel magyarázták, hogy nagyon sokáig nem került sor viselt dolgainak felgöngyölítésére.

Erzsébet „előzetes letartóztatásának” és csejtei „háziőrizetének” a négy évvel későbbi halála vetett véget, ugyanis Thurzó nádor megállapodott Báthory Erzsébet fiával. a 12 évesen nagykorúsított Nádasdy Pállal, hogy semmi baj nem éri az édesanyját, ha nem hagyja el Csejtét. Koncepciós eljárás volt ez, mert tárgyalás nem volt, és az ügyben ítélet sem született. Báthory Erzsébet ellen nem folytattak le szabályos pert, bíróság elé sem idézték, pedig II. Mátyás magyar király többször is kérte erre a nádort.

A magyar nádoron kívül a Habsburg-udvar is arra törekedett, hogy megszerezze a Báthory–Nádasdy-vagyont, hiszen Nádasdy Ferenc halála után a két családi vagyon egyesült, így Báthory Erzsébet gazdagabb volt, mint az akkor uralkodó II. [Habsburg] Mátyás magyar király.

Báthory Erzsébet a köztudatban vérszívó szadista szörnyetegként él. Alakja számos irodalmi mű, vers, regény és film ihletője volt, hiszen együtt van benne titok, vágy és erotika, szadizmus és szexualitás.

A tárgyilagosabb történészek úgy vélik, hogy a gazdag és befolyásos főúri családból származó Báthory Erzsébetet per és ítélet nélkül tartották fogva.

A vádlott korai halála II. Mátyás bizalmi embere, Thurzó György nádor számára jól jött, mert így nem kellett lefolytatni a pert, nem kellett semmit sem bizonyítani. Tárgyalás nem volt, a vádat egyszerűen bizonyítottnak tekintették. Nem is lehetett volna tárgyalás mert, Báthory Erzsébetet nemesasszonyként nem állíthatták bíróság elé, nőként pedig felségsértéssel sem vádolhatták meg, hogy a vagyonát elkobozzák. A korabeli törvények [Werbőczy Hármaskönyve] szerint „a nyilvánvaló rosszhiszeműséggel emelt, megalapozatlan vád vagy gyanú előterjesztőjét, ha bebizonyosodott a vád alaptalansága, ugyanazzal a büntetéssel kellett sújtani, mint ami a méltatlanul perbefogottat érte volna elítélés esetén.” Ez pedig Thurzó György nádor lett volna, amit el akart kerülni. Báthory Erzsébet halála így egy rendkívül kínos ügy végét jelentette.

Vagyonából sem a Habsburgok, sem Thurzó György nem részesedett. Báthory Erzsébet vagyonát, letartóztatása után, a korabeli jogszabályok ellenére, a távoli családtagok között osztották szét. A Nádasdy nevet viselő, így Nádasdy leszármazottnak számító gyermekei sem részesedtek belőle.