20 éve született a Kultúra Lovagja cím

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Doktori Iskolájának doktoranduszaként a haderő és a társadalom – máig aktuális – kapcsolatát kutattam, és az eredményeket rendre kipróbáltuk közösségeinkkel.

Az egyre csökkenő számú – hivatásosra áttérni szándékozó – haderő társadalmi elfogadottságát hosszú távon biztosító programok többsége hosszabb távon eredményesen működött, mások hagyománnyá váltak. Ezek közé tartozik a Magyar Kultúra Napja Gála (1997-óta), valamint a társadalmi szervezetek nemzetközi szinten is jegyzett rangos elismerése a Kultúra Lovagja cím, amely éppen húsz éve, 1998. október 12-ei jász-nagykun-szolnok megyei Néplapban jelent meg első alkalommal.

Akkortájt wartburggal szeltem át hosszában és keresztben Kárpát-medencét. Rendszeres útitársam volt dr. Jáki Ferenc nyugalmazott magyar-latin szakos tanár – egykori pap, számos művészeti ág művelője, az Eszperentó Világszövetség tagja – egyszerűen nagytudású polihisztor. Utazásaink sokszor  – tevékenységünk sokak számára nem érthető jellegéből adódóan – beszélgettünk a Don Quijote de la Mancha (teljes címén Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha (spanyolul: El ingenioso hidalgo don Quijote de la Mancha) és a lovagkor történetéről, a lovagiasság jellemzőiről, amelyre atyai barátomtól újra és újra igen értékes válaszokat kaptam.

A csak a fejben és a lélekben meglévő információ mennyiség változása 1998. október 10-én (szombat este) vált minőségivé, amikor megtudtam, hogy felavatták Rákócziújfalu ökumenikus templomát, amelynek „utolsó építője” egyben első „használója” Dunai Nemzetközi Alkotókörünk volt. Minket elfelejtettek meghívni, de helyi tagunknak, a templom építésének főszervezőjének, a közmunkások irányítójának azt mondták: „Ha akarsz eljöhetsz”. Ő az avatást megelőző éjjelen elkészítette a templom díszkulcsát, majd az elvegyülve a nézők között végignézte az avatást. Történet egyéb részletei megismerése után telefonon felhívtam Molnár János újságírót, a megyei lap térségi tudósítóját, és azt kértem tőle, hogy bármit ír tudósításában, bárkivel készít riportot ne ponttal, hanem vesszővel fejezze be, majd írja le, hogy Nagy Józsefet a Falvak Kultúrájáért Alapítvány lovagi címre javasolja.

Így az évekig tartó „vajúdás” után, 1998, október 12-én (hétfőn) megjelent Néplap címoldalán „született meg” a Kultúra Lovagja cím. Október 17-én a lakatlan dunai szigeten Veránkán – Vörös Ákos társunk gyermekéveinek helyszínén – hivatalosan is létrehoztuk a Kultúra Lovagja címet. A társadalmi szervezetek példaértékű, népszerű elismerése napjainkban 5 földrész 26 országára terjed ki.

Nyugdíjazásommal ugyan végleg feladtam fokozatszerzést, de kultúra lovagja cím, mint a haderő és a társadalom kulturális együttműködésének szimbóluma, és a gála, mint a Magyar Kultúra Napjához köthető országos jelentőségű hagyomány hosszú távon is működtethető formában fennmaradt. A kultúra lovagja cím felnőttoktatási tartalommá vált, szakdolgozatok és évfolyammunkák születtek róla. Létrejött az elismertek közössége a Kultúra Lovagrendje, az örökös kapcsolatot múzeum, levéltár és emlékpark mellett 2018-től a hagyatékokra alapozott tájházak őrzik.

A Falvak Kultúrájáért Alapítvány minden szervezetnek és személynek megköszöni elismerésünk társadalmi elfogadottságához nyújtott segítségét és támogatást.

Nick Ferenc