Újraszületésem története

A keresésben, a sárkánynak született asszonyokrúl szóló fejezetnél eszibe es ötlött, hogy milyen jó néki, ...nincs aki prézsmitáljon a kései botorkálásáért, hiszen nem teremtett magának egy folyton kodáló feleséget. Ebbül es látódik, hogy eccerre vót igen okos, meg előrelátó ember es a mi atyánk. Az éneket elhagyva előkotort az órazsebbül magának egy szivarat, elegánson elköpte a végit, akár a rég meghótt öregapám, s megindult a harsonás nagykapunak.

Ahogy béballagott, szembelelte Pétert, a kedvenc szentjét, s láti, hogy az fenemód savanyón horgaszt a mannalugasos tornácon egy rozoga fejőszéken.  ...mi a bajod egykomám? -kérdte tülle az Úr. Csak nem elfolyott az összes nektár az öreg hordónkbul a pincébe? Ha csak annyi vóna édes bátyám, felelte Péter, azon lehetne segíteni, hamar meghordanák újra az angyalok. ...de lenn a fődön, van egy kes falú  a Szamos ódalába el nem bírom gondúni, hogy mi es eshetett ott, mert bárhová nézek, csupa szomorút, meg keserűt látok benne. ...lehet, a patás lopódzott titkon belé. Néked kéne tenni valamit, mert én mán, tehetetlen vagyok. Pedig még szivárványt es küdtem nékik tegnap az égaljra, s mégsem látódott sehun egy mosoly. ..csak tudnám, mi lenne reá a patika, ingatta a fejit. ...hmm, mondta az Úr, s kipökte a finom havannát, mert keserűvé vállott a szájába az íze.

E mán tényleg nagy baj. ..kéne oda egy vidám lélek, ...nincsen véletlen a padláson egy itt pihenőbe?  ...hát, ippeg akad egy olyasféle, vette számba Péter a lelkeket. Ámbár, még hezitálunk a sorsárul, mert egyfelől igen nagy tréfamester, másfelől, meg mindenből epés gúnyt csinál. Még abbul a szerencsétlen halálból es. A feljövetelekor nagyon csúffá tette a vén kaszást a többi lélek előtt, de annyira, hogy azok mind kinevették. ..e meg megsértődött, s bépanaszolta a hivatalnál. Gondoltam, várni kéne az újjászületésivel, hátha pallérozódna valamit. ..bé es tettem a Fiastyúk mellé, aranytojást számlálni, de ahelyt hogy megbecsülte vón magát, kilopott egy szakajtóval, s elcsalta a felvigyázó kerubokat iszogatni, ráadásnak, csúnya nótákra tanította őket. Azt fuvatta vélök a harsonán. Megront itt mindenkit, ...a pokolravaló.

Szóval mulatós? -kérdte mosolyogva a Jó Isten. ..No, rendeld csak ide elibém, de rögvest, hadd látom én es miféle. ...épp az elfekvő szárnyakat porolgattam a raktárba, amikor megsápadva gyütt értem egy angyal. ...hallod hékás! Mi a kórságot csinyáltál mán megin? Hívat az Úristen. ..de azonnal. Ilyen, amióta égi lettem, még nem esett meg, hogy éccaka kéressen egy névtelen lelket magához. ...na, te hónap mán beztos odalent rakod valamelyik üst alá a tüzet, mert innen, rögvest menesztenek.

Mire elmondta pont odaértünk a Teremtő elé, s mivel se bút, se bát nem láttam az arcára írva, illőn reájuk köszöntem. ..aggyon az Isten mindenkinek, magának es Péter bátyám!  ..rám nézett Péter, s mondá nagy mérgesen; bátyád néked a fekete fene. ..Na itt van, beszélj véle, fordult az Istenhez. ..én megyek dógomra, meg nézek valami nyugtatót, mert engem ezer év es eltellett  mán hogy lélek ennyire megidegesített.

Ketten maradtunk, a Teremtő, meg én. Jól megnézett magának, elővette a nagy könyvet, amibe a bűneimet lajstromozták. Csóválgatta fejit, néha, ..azért ha olyat olvasott, el-elmosolyodott. Hát mit tegyek én véled? - kérdte. Innen, kifelé áll a szekered rúdja, mit szólsz hozzá? Néked, mi es lenne a kedvedre való? ...elgondolkodtam, de nagyon. Mert jó hogy vidám, meg bohó vagyok, de a pokolra, ippeg nem kévánkoztam. ...hát, ha kérhetem tisztelettel, tegyen meg engem a Göncölszekérre kocsisnak. Ígérem, soha nem hallódik többet panasz rám. ..még a nótázást es elhagyom, pedig az az életem, feleltem nékibúsulva. ..Nótázol? Csillant meg a szeme. Oszt sokat es ösmérsz? ...én e? Mondtam megvidámodva, mindet a világon, ami arra való. .. Hallod, szólott hozzám. Van itt egy, amivel megakadtam. Ha kisegítel benne, a mennybe, ..bár nem maradhatsz, mert mindent még én sem tudok elrendezni, de nézek néked egy szép életet érte odalenn a fődön. Ha nem, mész a purgatóriumba. ..áll az alku? Jól van feleltem. Vesztenivalóm nincsen, hadd hallom, azt a muzsikát. Belékezdett.

Igen macskanyávogós vót, de isten őrizz, hogy ezt szóvá tettem vóna néki. Megdobbant a szívem, mert pont a kedvencemet cifrázta. No, ..most figyeljen! Azzal kieresztettem a hangom. Felugrott a karszékbül, s átkapta a vállam; ..ez az fiam, kezdd csak el mégeccer, mert mán nehezen marad meg a fejemben, biztatgatott. Még, egy órácskát danolásztunk, s hozatott az örömre egy kupa nektárt es. Megkóstoltam, ...de nékem a szatmári szilva ezerszer jobban pászol. Azért megdícsértem, legyen jó napja néki es. No fiam, hónap, mán odale ébredsz mondta nagy szeretettel. Oszt mi akarsz lenni az új életedben? Fiú, avagy jány? ...csak es férfiember, húztam ki magam. S ha mán ilyen jól összegyüttünk, kedves barátom, megkérlek, majd Estvánnak kereszteltess oda le a pappal. ..majd, valahogy viszonzom a szívességed, feleltem néki. Jól van.  Reggel hivatal, elrendezzük a papírmunkát, s mehetsz es. Csak ember legyél ám oda le, ne valljak véled szégyent. Köszönöm,csaptam össze katonáson a sarkom. ....mondjuk ez mesztélláb nem sikeredett olyan mutatósra, de a szándék, megvót.

No, ezen mód esett meg a születésem, s kerültem valamikor  majd hatvan éve ebbe a tréfacsináló életembe. ..áldassék az Úr érte.

Eszenyi Matula István