Vámosatya és Rákóczi fejedelem

Az 1703 tavaszán kirobbant kuruc mozgalom felszámolásával Bécs az észak-keleti vármegyék nemességét bízta meg. Károlyi Sándor szatmári főispán június 7-ikén Dolhánál szétverte a kuruc csapatot. A kurucok a szomszédos erdőségekbe menekültek.

 A főispán a zsákmányul ejtett Rákóczi-zászlókat ünnepélyesen nyújtotta át Bécsben Lipót császárnak. A magyar főurat Bécsből kijövet érte élete legnagyobb szégyene. A Magyarországon adó és vámmentességet élvező magyar gróffal egy osztrák katona Bécs kapujában vámot fizettetett. A hiúságában vérig sértett Károlyi ezután csatlakozott Rákóczihoz.

A vezérlő fejedelem hadseregének arculatát kezdetben jelentősen meghatározta a vitézlő rend, a volt várvédő katonák, ám ilyen katona Vámosatyán ekkor már nem élt. Még a 16. század derekán, a Büdyek korában szolgáltak katonák a vámosatyai várban, de a Rákóczi szabadságharcban a vár már semmilyen szerepet nem játszott, itt katonák sem voltak. A faluközösségek sem látták szívesen, ha közülük valaki katonának állt, mert azzal csökkent az adóképes személyek száma.

A Károlyi család levéltárának egyik leggazdagabb, legértékesebb gyűjteménye a többezer, Rákóczi-felkeléssel kapcsolatos politikai, katonai ás magántermészetű irat. Az iratok között Vámosatyára vonatkozó adatok is találhatók. 1710. december 6-án Károlyi Sándornak írt levelet Rákóczi Vámosatyáról, hogy Várdán a szabadságharc további sorsáról beszéljenek.

A fejedelem 1710. december 5-én este érkezett a beregi Vámosatyára [Attya] s másnap délfelé a Tisza bácsaranyosi révén kelt át Szabolcsba, ahol Károlyi által oda küldött székelyek [puskával ellátott lovas testőrség] várták, akik éjszakai szállásra és pár napi tartózkodásra Kisvárdára kísérték.

A Károlyi levéltárban található még két levél, amelyeket a Rákóczi szabadságharc alatt Vámosatyán kelteztek. Az egyik 1706. január 31-én Guthi János Bereg vármegyei főszolgabíró és Budai János esküdt által készített vizsgálati jegyzőkönyv, ami Károlyi Sándor ménese eltűnésének körülményeiről számol be.

A szomorú állapotokról II. Rákóczi Ferenc parancsára Kellesy István és Ibrányi János Szatmár megyei szolgabírók községről községre járva készítettek összesítést. Ehhez készült Guthi János és Budai János számadása is. A hivatalos összeírás szerint 1703 pünkösdjétől 1705. február 28-áig, a szatmári vár feladásáig, a megye jelentős károkat szenvedett. A jegyzőkönyv a károk keletkezését abban látja, hogy Rákóczi haderejének a rend és a fegyelem nem az erőssége. Ezek a bajok okozták, hogy Szatmár ostromának tizenhét hónapja alatt a vármegye pusztasággá vált.

A kuruc katonák nem kímélték a kuruc vezérek birtokait sem. Ebből a kimutatásból tudjuk meg, hogy Károlyban [Nagykároly] a kurucok elhajtották Károlyi Sándor ménesét, gulyáját, sertésnyáját, vetéseit tönkretették. A kimutatás szerint „megszálló sereg”-nek nevezett ostromlók Gróf Károlyi Sándor kuruc altábornagynak 40.000 forint kárt okoztak.

A másik levelet Viski Pál vámosatyai községi bíró írta Domahidy László járási szolgabírónak, aki ekkor már gróf Károlyi Sándor kuruc altábornagy főkamarása volt és birtokainak pénzügyeit intézte. A levél rossz állapota miatt tartalma nehezen kivehető, azért annyi megérthető belőle, hogy a rossz termés okán a községben a kuruc országvezetés által kivetett adó beszedése lehetetlen.

Bővebben Vámosatya honlapján (www.vamosatya.hu) olvashatnak.

SzJJ

A cikk Vámosatya Önkormányzata és polgármestere támogatásával készült.