Nagypénteki szokások és babonák

Ezen a napon, vagyis nagypénteken emlékezünk meg Jézus kereszthaláláról. Ez a kereszténység gyásznapja és legszigorúbb böjti napja.

Nagypéntekről szóló megemlékezés első nyomai a 4. században tűnnek fel, amikor az új hit gyakorlását hivatalosan is engedélyezték a római császárok. Az őskeresztényi közösségek számára nagypéntek még nem volt ünnep, aznap csak szigorú böjtöt tartottak.

A nagypénteki hagyományok ezt követően alakultak ki, a 8-9. század között szilárdultak meg a ma is ismert szertartások.

Virrasztással emlékeztek

Nagypénteken Jézus szenvedéseire a magyar falvakban virrasztással emlékeztek. Az asszonyok Jézus jelképes szent sírja köré gyűltek és ott imádkoztak és énekeltek.

A legismertebb, kereszténység előtti nagypénteki hagyomány a hajnali fürdőzés volt. A fiatalok tömegesen nagypéntek hajnalán a közeli patakhoz mentek mosakodni és a víz folyásával szemben állva visszakézből merítettek a vízből. Szerencsésnek tartották a patakok vagy erek találkozásánál való megmerítkezést. Az a hiedelem járta, hogy aki a folyó vizében megmosakszik, az egész évben egészséges lesz és fürgén végzi munkáját.

Székelyföldön nem hajnalban, hanem éjfélkor merítettek vizet az Oltból és megszentelték vele az istállót, az állatokat, a házat, majd ittak a vízből és megmosták magukat. Szeged környékén még a beteg gyermekeket is kivitték a folyópartra, hogy lemossák a bajt róluk. Sok helyen az állatokat is megúsztatták, vagy megitatták.

A házaikat is megtisztították

Ezen a napon nemcsak a patakoknál tisztultak meg és születtek újjá az emberek, hanem házaikat is megtisztították, kiűzve onnan a rágcsálókat és férgeket. Göcsejben a következő féregűző mondóka volt ismert: „patkányok, csótányok, egerek, poloskák oda menjetek, ahol füstös kéményt láttok!”

A gyásznap egyben dologtiltó nap is volt. Az a hiedelem járta, hogy amelyik asszony nagypénteken kenyeret süt, az kővé válik. Tilos volt baromfit vágni, nehogy más jószágok elhulljanak. A férfiak számára szántás, a nőknek pedig a mosás is tilos volt.

Csak húsvéti tojást volt szabad festeni

Nagypénteken egyedül csak a húsvéti tojást volt szabad festeni. A magyar házakban is gyászt tartottak: nem égett tűz, a házban lévő tükröt, amely a mai és a túlvilág közti átjárót jelképezi, letakarták. Megállították az órát, úgy tettek, mintha halott lenne a háznál.

Sok helyen nem főztek, hiszen nem volt tűz, ezért csak hideg ételt fogyasztottak, de voltak olyanok is, akik nagycsütörtöktől egészen a nagyszombati feltámadásig még ételt sem vettek magukhoz.

forrás: alfahir