Decebal dák uralkodó fejszobra a Kazán szorosban

Tanulmányaim és tanulmányi útjaim során számos érdekes történetet olvastam, vagy számos érdekes történettel találkoztam. Most már túl a 70. évemen, szívesen emlékezek vissza ezekre, szívesen adom közre kedves olvasóimnak.

A Duna déli, 135 km-es szakaszának hivatalos neve Al-Duna, ami több, különböző hosszúságú szakaszból áll, melyből a Kazán szoros a leghíresebb, mivel itt a legkeskenyebb a Duna. A 9 km hosszúságú Kazán szorosnak két része van (felső és alsó), az úgynevezett Nagy Kazán szoros, és a Kis Kazán szoros. Mindkét szakasz hosszúsága kb. 3 - 4 kilométer.

A szorosoknak semmi köze a kazánhoz. A kazán szó török eredetű szó, jelenthet fortyogást, kavarást, ám jelenthet üstöt is. Nagy valószínűséggel a folyó szabályozása előtt, a terület örvényességére utalhatott.

Jókai Mór az Aranyember című művében így ír a szorosról: "A ránehezülő víztömeg törte-e magának e kaput, vagy a föld alatti tűz repeszté kétfelé a hegyláncot? Neptun (A tenger és a vizek Istene a római mitológiában) alkotta-e ezt, vagy Volcán (Vulkán a tűz Istene a római mitológiában)? Vagy ketten együtt? A mű Istené! Ahhoz hasonlót még a mai istenutánzó kor vaskezű emberei sem bírnak alkotni.” Báró Mednyánszky László festőművész pedig ilyennek látta a Vaskaput 1900 környékén, mint az a „Vaskapunál” című festményén látható.

Az Al-Duna hajózhatóvá tételének a tervét a 19. század elején fogalmazta meg Széchenyi István, akinek 1885-ben állított emléket az utókor, ám ez a tábla a vízszint megemelkedésével víz alá került. A most látható rozsdamentes acélból készült táblát 2002-ben állították. A szerb oldalon a Széchenyi táblával majdnem szemben található a Tabula Traiana, vagyis Traianus császár táblája. A part sziklájába vésett táblát a Duna duzzasztásakor a szerb hatóságok magasabbra helyezték. A szorosnak a tábla környékén tapasztalható érdekessége, hogy a szoros itt a legszűkebb és egyben 85 méter mély.

A Kis Kazán szorosnál pillantható meg a román oldalon faragott óriási szobor, Decebal dák uralkodó fejszobra. Az 55 méter magas, 25 méter széles (a méretek leírásonként változnak) szobor Európa legnagyobb sziklába vájt szobra. Az orra 7 méter hosszú (ezt a minket szállító motorcsónakos román vállalkozó mondta) és betonból készült, a bajuszával együtt, mert a robbantásokkal az is elveszett. A nagy kőbe faragott fej a hírhedt olasz-román milliárdos, Constantin Drăgan nevéhez fűződik, ő finanszírozta ugyanis a nagyszabású munkálatokat. A szobor 10 évig 1994 és 2004 között 12 alpinista szobrász közreműködésével készült és egymillió dollárba került. Akkor az még nagyon sok pénz volt. Az első hat évben dinamitos robbantásokkal alakították ki nagy vonalakban a formát, majd több évbe telt, míg kidolgozták a részleteket is. De mit tudunk a fej tulajdonosáról, Decebál királyról?

Decebal (Kr. u. 87-106) az utolsó dák király volt, aki egy monda szerint a rómaiak ellen vívott vesztes csatából menekült, ám a római sereg katonái körbefogták, mire a király öngyilkosságot követett el, a monda szerint kardjába dőlt. Decebalról, az utolsó dák királyról hosszas legendáriumok szólnak ugyan, de kézzelfogható emlékek nincsenek.

A tízéves építkezés során rengeteg támadás érte a még készülő szobrot. A giga kőfejről a környezetvédők állították, hogy megváltoztatja a tájat és nem illik oda. Szobrászok szerint ormótlan, nem esztétikus. A történészek pedig azt kifogásolták, hogy az arc egyáltalán nem hasonlít arra az ábrázolásra, ami a római Traianus-oszlopon látható. A közgazdászok óriási pazarlásnak nevezték az építkezést. Még a román politikusok is ellene voltak, mondván, hogy ez az egész Decebal sztori csak erősíti a Ceaușescu éra alatt virágzó nacionalizmus eszméit. Az újabb román generációk, és a turisták nem ismerik a háttértörténetet. Sokan túráznak errefelé a táj szépsége, a kanyargó Duna és a hegyek vonzása miatt. Ha már itt vannak, megnézik Decebál szobrát is.