MK NemzKonz ADS 1200x150px 1122

Bejelentkezés
Frissítve: 2024 Nov 26, 18:21

Péter és Pál napja a Beregben

  • Közzétéve Érdekességek

Péter-, Pál napkor [Június 29.] a falu lakói kimentek megnézni a búzát, tettek egy-két kaszasuhintást próbaképpen, mert ünnep lévén ilyenkor nem volt szabad dolgozni.

1

Szabó Ferenc Vámosatyáról szóló monográfiájában erről így ír: „A régi időben, minthogy nagyon kevés búzafélét termeltek, az aratás sarlóval történt, melyet nagyobbrészt asszonyok és lányok végeztek, a férfiak pedig a kévét kötözték és a keresztet rakták. Sarlóval természetesen lassúbb, de nagyon szép munkát végeztek. Oly nagy kévéket kötöttek, hogy az abból rakott keresztek egy mázsa búzát is fizettek.

2

Ma már [1938] ezzel a lassú munkával nem győznék learatni a búzaféléket, ezért az aratás kaszával történik. 5-15 holdas gazda a családjával, módosabb gazda pedig napszámossal, vagy részes aratóval [a részes arató munkadíjként a learatott gabona bizonyos részét, pl. tizedrészét kapta] arattat.”

3 1

A napszámos kaszásokat és más mezőgazdasági idénymunkásokat a gazda látta el ennivalóval. Ilyenkor kaszáslevest készítettek, aminek számtalan változata létezik. Ez egy igen régi Kárpát-medencei leves-féle, amely mind a készítési módját, mind a nevét változatlan formában megőrizte. Már 16. századi leírás is említi, és az akkori készítési mód csak a fűszerezésben és sűrítésben tér el a maitól. A füstölt húst sós vízben petrezselyemmel és vöröshagymával puhára abálták, ezután a húst kivették, a főző-lét behabarták és az apróra vágott húst visszatették.

[…] „Aratás után a learatott kalászos terményeket 2-3 hét múlva egymás segítségével a kertbe vagy pedig közös szérűre összehordják. A segítőket magyaros vendégszeretettel látták el, akik ilyen alkalommal minden munkájukat félretéve szívesen segítettek egymásnak.

4 1

Régebben, 60-80 évvel ezelőtt a cséplés gép hiányában nyomtatással és kézi csépléssel történt, mely kézi cséplés még ma is szokásos, ha kevés magbükkönyt, borsót és lencsét kell elcsépelni.

3-2.jpg

Nagy haladás volt, amikor Baksa Imre hozatott egy gépet, melyet erős férfiak kötelen húztak. Ennél a gépnél még a törek, szalma és szem együvé hullott. Villázással, szórással választották ki azután a tiszta szemet. 30 évvel ezelőtt [1908] azután úgynevezett lóhúzta gépet használtak, mely már a szemet, töreket, szalmát külön járatta.

4 2

Az első motoros gép az 1900-as évben került községünkbe, melyet Beregszászy Pál és társai hozattak s melynek akkor nagy híre volt. […] Ezek a cséplések még akkor mind egymás segítségével történtek, de a lakosság emberi természet szerint az egyenlőségre törekedve ezzel a cséplési rendszerrel felhagyott. A szegényebb, kevesebb búzát termelő emberek ugyanis a segítgetés folytán rosszul jártak, hiszen termésükhöz képest aránytalanul sok időt töltöttek mások, a nagyobb gazdák segítésével. A legegészségesebb cséplési rendszer talán a mai, amikor a gazdának csak a zsákot kell tartania, mert a munkások bére is benn van a cséplési díj 7-10%-ában.”

5

A fizikai munkát végző falusi ember az élelmiszereket energiatartalmuk szerint értékelte, ezért volt a szalonnának mindig kiemelt becsülete a paraszti rétegek körében. A parasztok mezei étkezésében a szalonna hagymával, kenyérrel volt a jellemző, még birtokos paraszti rétegeknél is.

A témáról bővebben Vámosatya honlapján (www. vamosatya.hu) lehet olvasni.

SzJJ

A cikk Vámosatya Önkormányzata és Szász József polgármester támogatásával készült.

 

 További információ!

MK NemzKonz ADS 700x700px 1122

donerfkert