November 25-e a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja.

1944. december 22-én adta ki a Vörös Hadsereg azt a parancsot, amelynek alapján Magyarországról málenkij robotra hurcoltak el férfiakat és nőket.

A fogság alatt embertelen körülmények között, az életben maradáshoz éppen elegendő élelemmel, napi 12-14 órát dolgoztatták a rabokat. A hadifoglyok és más civil internáltak közül óvatos becslések szerint 400.000 tért haza. Legalább 300.000 ember odaveszett. 

És az ezer éves történeti Magyarországnak egy közigazgatási egysége, Bereg vármegye több száz faluja, tucatnyi városa itt marad férfiak nélkül. Csak öregek, gyerekek és asszonyok... Több száz faluban, tucatnyi városban csak öregek, asszonyok és gyereket...

Tiszakerecsenyben is. Csak öregek, gyerekek és asszonyok. Túl azon, akiket a frontra szólított a háború... Jött a győztes őrület, és ebből a tenyérnyi faluból Száznyolcvanhat férfit szólított a kommunisták birodalmába... Mind 18 és 50 év közöttit... Maradtak csak a gyerekek, az öregek és az asszonyok...

A túlélők első csoportja csaknem egy teljes évtizeddel később térhetett vissza Magyarországra a GULAG-táborokból 1953. november 25-én.

Bár Sztálin halála után megkezdődött a munkatáborok felszámolása, az elszenvedett lelki traumákért nem létezik igazi kárpótlás.

Veress Róbert lelkész, Tiszakerecsenyi Református Egyházközség